Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bitskey István: Manierista festmény Egerben

niczay Tibor ezt a kort így határozza meg: „A manierizmus szorosan a reneszánszhoz tartozik, annak utolsó hajtása, melyben a reneszánsz formái széttöredeznek, melyben az érett reneszánsz művészete már dekadenciába hajlik. Ennek során számos olyan stílussajátság fejlődik, mely azután a barokkban él tovább, de mégis elvileg különbözik a barokktól, mert hiányzik belőle minden nagyvonalúság, heroizmus és dinamika, s mert a reneszánszhoz viszonyítva alapvetően újat nem ad."

10 Társadalmi alapját a kapitalista viszonyok kialakulása, a XVI. században Európán végigsöprő háborúk, a parasztfelkelések és reformáció által teremtett létbizonytalanság adja. Ezek a tényezők kedveztek a sztoikus filozófia másodvirágzásának, s egy exkluzív jellegű, realitásoktól mindinkább elszakadó, de ugyanakkor a művészet új útjait, lehetőségeit kereső stílus kialakulásának. A XVI. századi nagy társadalmi-történelmi változások következtében beálló válságélmény szétfeszíti a reneszánsz szabályosságot és harmóniát, s az eddigi művészeti fegyelmet túllépve, szubjektívebb megnyilatkozási formákat keres. A reneszánsz művészeti eredményeit természetesen nem tudják és nem is akarják a manieristák programszerűen, tudatosan elvetni, sőt azokat felhasználják, de ugyanakkor szubjektívebb módon alkalmazzák, s ez a késő-reneszánsz stílusát rendkívül sokarcúvá teszi. Egyes művészek egy bensőségesebbé váló vallásosság szellemében szakadnak el a természet és ember harmóniájának ábrázolásától, mások a valóságot eltorzító, groteszk formákat létrehozó intellektualizmus útját járják; de ugyancsak manieristák azok a művészek, akik a kifejező eszközök tisztán spekulatív úton való csiszolgatása útján, természetes élmény nélkül alkotnak, s akiknek stílusa így az élményszegénység színes takarója, vagy dekadens érzelmek tarka álarca lesz. 2. A nemzetközi manierizmus-kutatásba a magyar művészettörténet is bekapcsolódott, ezt jelzi H. Takács Marianna nemrég megjelent munkája a Budapesti Szépművészeti Múzeum manierista festményeiről.

11 A könyv 48 képet mutat be, s a képekhez kapcsolódó árnyalt elemzések a manierista festészet sok lényeges ismertetőjegyét állapítják meg.- a kompozíciók aszimmetriáját, a valós és irreális elemek keveredését, a művész „belső látásának" dominálását stb. A hazánkban található manierista festmények vizsgálata az anyag gazdagsága következtében új szempontokkal gazdagítja a nemzetközi kutatást, de úgy véljük, hogy a téma teljes értékű feldolgozásához vidéki múzeumaink idevágó anyagának alapos vizsgálatára is szükség van. Az egri Dobó István Vármúzeum képtári anyagának feldolgozása során Czobor Agnes már rámutatott arra, hogy Johann Mathias Kager: Előkelő társaság díszes teremben с festménye manierista alkotás.

12 Jelen dolgozat e kép manierista vonásainak részletes elemzésével kíván a manierizmus-kutatáshoz hozzájárulni. A festő személyét már a Szmrecsányi-féle, 1931-es katalógus is Kagerben jelöli meg,i! a kép Bartakovics Béla egri érsek ajándékaként került a képtár gyűjteményébe, s - Czobor Ágnes megállapítása szerint - 1625-30 között készülhetett. Alkotójának életéről, működéséről és műveiről mindmáig a legtöbbet mond számunkra a Wölfflintanítvány Hermann Nasse, volt müncheni professzor doktori disszertációja, mely német levéltári adatokra támaszkodva igyekszik Kager életpályáját megrajzolni.

1A Az adatok hiányos volta miatt nem alkothatunk teljes képet a mesterről, a művészetét meghatározó legfontosabb tényezők azonban körvonalazhatók. Kager (1575-1634) életpályája pontosan a manierista stílus szélesebb körű elterjedésének idejére esik. Szülővárosában, Münchenben már fiatal korában az amsztei*dami származású Sustris-dinasztia festőműhelyébe kerül. Közvetlen mestere Friedrich 222