Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Molnár László: Porcelángyártással kísérletezők Apátfalván

nárium vezetősége újabb megoldást keresett, hogy sikeres vállalkozás esetén jelentős anyagiakra tegyen szert a különböző haszonbérletekből. Közel egy évtizede már ekkor, hogy Breczenheim Ferdinánd birtokai egyikén porcelángyártással kísérleteztek, és jelentős eredményre is jutottak. A fiatal herceg kezdeményezésével a kései feudális főúr mecénás szerepét tölti be, mely bizonyos vonatkozásban kapcsolódott Széchenyi István reformkori tevékenységéhez is.

12 A XIX. sz. harmincas éveiben már nem őrizték rabként a regéczi porcelán kísérletezőket, de feltételezhető, hogy őrködtek az eredmények felett. A negyvenes esztendőkben a hercegi manufaktúrában foglalkoztatott Hüttner József a korábbi igazgtó fia, magával vitte a gyártás titkát Miskolcra és ott mások közreműködésével porcelánt állított elő a Buttykay-féle üzemben.

13 Az apátfalvi porcelán előállításával kísérletezők Miskolcról indultak el és ez által az ottani porcelángyártás adatai is nagyobb bizonyítékot kaptak.

14 A Felső-Miskolci rk. Egyház anyakönyvében 1833-ban, mint „porcellanae confector" említik a helyi gyárban Schnir (Schir, Schnér) Andrást, kinek felesége Galamb Therézia.

15 Apátfalvi tevékenységéről az első adat az 1835-ből származó kasznári jelentésben fordul elő, amely feltétlen hitelt érdemlő és olyan dokumentum, amely a szószerinti teljes idézést indokolja. Minden félreértést kizárva egyértelműen a porcelángyártásról van benne szó és nem keménycserépről. — Azokban az évtizedekben gyakran használták a porcelán megjelölést, talán divatból, vagy a porcelán iránt megnövekedett igények következtében a tájékozatlan vásárlók megtévesztésére. „Főtisztelendő kanonok és rector úr, Nékem különös kegyességü Jótevő és Pártfogó Uram ! Alázatosan esedezem méltóztasson megengedni, hogy a porcellánosok dolga iránt ismét alkalmatlankodom, mert kötelességem sürget, mivel az mint az idősbb Schnir Andrásnak a 100 vfrtokat kiadni rendelni méltóztatott, azokat által is vette, de a legényeket, és a fiatalabbikat nem fizette, sőt amint ez mondotta, már 5 héttül óta tsak 1 krajtzárt sem adott nékie, 's így mind elkészülnek, sőt már a mint hallom, mind a Hárman elmennek Miskolczra az ottani Porczellán Fabrikába, ekkép az fent nevezett ör Schnir tsak maga fog maradni — annál fogva alázatosan esedezem a Fő Tisztelendő Rector Ur előtt, méltóztasson informálni, hogy mitévő legyek a nálok minapi megküldött Spetificatió szerint, kint levő 493 ft-os adósság iránt. — Melly alázatos és hivatalos jelentésem után tapasztalt kegyességébe és Pártfogásába ajánlott, felszentelt kezei csókolása mellett mély tisztelettel és alázatossággal vagyok Apátfalván 2 Apr. 835. A Fő Tisztelendő kanonok és Rector итак, legalázatosabb szolgája Bodnár Imre kasznár."

16 Mint kitűnik a porcelán készítésére négyen vállalkoztak, akik között volt Schnir András fia és két ismeretlen személy, akik visszamentek az akkor fellendülés időszakában levő miskolci edénygyárba, ahonnan Apátfalvára jöttek. Korábbi irat a kutatás során ezideig nem került elő, így 1835-öt kell a kísérletek kezdeti időpontjának tekinteni. A kasznári jelentés szerint azonban feltehető, hogy az előző évek valamelyikében kezdődtek a kísérletek, mert nem valószínű, hogy a szóbanforgó esztendő első három hónapjában ilyen jelentős összeget fordítottak volna a porcelánra. így bizonyos az 1834-es, vagy még korábbi kezdet is, Schnir azonban 1833-ban még Miskolcon tevékenykedik az ottani gyárban. A próbák állásáról, illetve azok előrehaladásáról részletesebb adatok nem ismeretesek. A vállalkozó még azon esztendő júliusában újabb hatvan forintot vesz fel. Adóslevelének bevezető sora figyelemre méltó, mely szerint: „Alábbírott adom tudtára mindenkinek akiknek illik most és jövendőben illetni fog, hogy én az Apátfalvi Porczellán Fabrikának elkezdésére a mai napon az Egri Szeminárium Rectorális Cassájából Törvényes Interesse felvettem mai napon hatvan azaz 60 ftokat.. ,"

17 Az újabb összeg hovafordítására 251