Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Molnár László: Porcelángyártással kísérletezők Apátfalván

elő a kisebb-nagyobb vállalkozásokat, amelyek a kerámia területén a porcelán kísérletekben és keménycserépgyártásban mutatkoztak meg. Az akkor működő manufaktúrák alig lépték túl egy céhes mester műhelyének kereteit. A haladóbb termelési forma képviselői számos kedvezményben részesültek a céhekkel szemben. — Amikor az edénybehozatal mellett az iparfejlesztést említjük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ország feudális gazdasági rendjében mutatkozó változásokat. Mind az egyházi, mind a világi nagybirtokok bizonyos korszerűsítéssel a jövedelmezőbb ipari vállalkozások iránt érdeklődtek ezekben az évtizedekben. Ez a három tényező különböző összefüggésekben mindvégig jelen van a reformkori iparfejlesztési mozgalmakban. Az egri érseki szeminárium apátfalvi birtokán ha nem is tipikusan, de nagyon szembetűnően mutatkozik meg az ipar iránti érdeklődés, a feudális gazdaság irányítói részéről egy évszázadon keresztül. A XIX. sz. első évtizedeitől kezdődően, öt különböző ipari létesítményről kerültek elő ezideig adatok, amelyek az apátfalvi kasznarság hatáskörébe tartoztak. — Időrendben a „papiros-malom" létesítése volt az első, amelynek Halleri Pál volt mestere, aki kérelmével együtt a malomhoz szükséges építkezésekre vonatkozó tervrajzokat 1814. január 10-én nyújtotta be.

5 A korabeli szokásoknak megfelelően a szeminárium vezetősége, a manufaktúrák létesítésével kapcsolatban kialakult gyakorlat szerint haszonbér fizetése ellenében rendelkezésre bocsájtja Hallerinak a meglevő épületeket, aki ott átalakításokat végeztetett, majd berendezte a papiros-malmot. Az engedélyezés a különböző megfontolások miatt több esztendeig elhúzódott. A kasznarság számadási iratai között, csak 1822-ben fodul elő ismét említés a papiros-malom építkezésről, amikor 214 ft. 21 krajczár szerepel építési költség címen amiben a felszerelésre fordított összegeket is beleszámították.

6 A következő 1824-ből való irat szerint, már mint a kasznarság területén levő működő ipari létesítményt tartják nyilván a papiros üzemet. Ebből a jelentésből egyértelműen megállapíthtaó, hogy a malom a Cisztercita rend apátsági temploma mellett működött.

7 A korabeli viszonyokra jellemző az 1836. június 26-i szemináriumi elnökségi ülés jegyzőkönyve, mely szerint a papiros mű haszonbérlője már Klose Vilhelm, aki öt esztendei működés után fizetés nélkül megszökött.

8 Az apátfalvi anyakönyvek őrizték meg azoknak a munkásoknak a nevét akik a manufaktúrában dolgoztak. Figyelmet érdemlő ez esetben, hogy az említett két papiros-mester, — illetve bérlő — közül egyik sem telepedett le, mert anyakönyvi bejegyzésben nevük nem fordul elő. Az opifex megjelölésű személyek közül nem mind dolgozott a papiros-malomban, mert egyidejűleg utalások is találhatók kifejezetten papiroskészítőkre. — Előfordul különböző szakképzettségre vonatkozó bejegyzés is ebben az időben.

9 A haszonbér fizetése nélkül eltávozott Klose helyett már 1836-ban mint papiros-mester működik Lipták Ferenc, aki 1841. február 22-én kötött házasságot Apátfalván és feltehetően a következő esztendőben is a malom vezetője. Későbbi adat az anyakönyvekből nem került elő ami feltételezi, hogy 1843 táján már alig készíthettek papirost. A manufaktúra működésére különös tárgyi bizonyítéknak tartjuk azt a fóliót, amelyben összefont TS monogram és APÁTFALVA szövegű vízjel van.

10 A papiros malom működése közvetlen nem kapcsolódik sem a porcelángyártási kísérletekhez, sem a közel egy évszázados keménycserép gyártáshoz. Szükséges annak említése, nemcsak az egri szeminárium iparfejlesztési és ipartámogatási kezdeményezéseinek megismeréséhez, hanem ahhoz is, hogy a természetes energiaforrások mint a vízierő és tüzelőfa, még a XIX. század első felében is alapvetően befolyásolták az ipari létesítmények telepítését. Bővebb adatok nem állnak rendelkezésre és nem is tekintjük kutatási témánknak az apátfalvi posztókészítő üzem történetének feldolgozását. Első adat 1829 márciusából került elő a posztókalló építkezéséről, melynek költségvetése 490 ft. 40 xr összeget tett ki.

11 A papiros-malommal egyidőben, ezzel egy újabb ipari létesítmény alapjait vetették meg. A különböző ipari kísérletek úgy látszik nem jártak kellő anyagi eredménnyel. A szemi250