Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Sugár István: Az egri vár postája a XVI. században
küldték (visszaigazolták) az indító postának. Ezzel az eljárással biztosították a postai levelezés biztonságának és gyorsaságának ellenőrizhetőségét. A bécsi Finanz- und Hofkammerarchiv őrzi az Udvari Főpostán vezetett „Postabfertigung 1551—52" feliratú kötetet. 22 Az uralkodói székhelyről küldött levelek postai továbbítása sok értékes magyar, közte egri vonatkozásokról vall. Eszerint 1552. augusztus 19-én Bécsből Szolnokra a vár megerősítése tárgyában intéztek levelet Nyáry kapitánynak. Az udvari főpostamester rendelkezése szerint a levelet a hadipostával Egerig kellett szállítani, ahonnan azután postaküldönc (postierende potten) vitte a szolnoki várba. A „postálkodás"-sal járó súlyos terheket a magyar postalegények viselték, akiknek nem csupán a nehéz tereppel, az időjárás mostohaságával s a hihetetlenül rossz útviszonyokkal kellett dacolniok, de az útonállók támadásaitól vagy éppen a törökök rajtacsapásaitól sem lehettek biztonságban. A veszély nagyságát maga Dobó igazolta egy 1550. dec. 26-án kelt levelében: „Tegnap a törökök Pétervásáráig törtek be.. .ugyanott a kastélyt is ostromolták." 23 Pétervására pedig az Eger utáni első postaállomás volt ! Paár Péter egri postaállomása, illetve a Pozsony—Eger postajárat egészen a török ostromig működött s csak közvetlenül a török blokád teljessé válása előtt, 1552. szept. 10— II-én hagyhatta el az egri postás felszerelésével és személyzetével Egert. Ennek izgalmas körülményeiről maga Paár Péter számolt be 1554-ben az uralkodóhoz intézett kérelmében: 24 ,,.. .én Felséged szolgálatában különösen Eger ostromában, ahol nekem négy egymásutáni postaállomásom volt, ahol a törökök szolgáimat, lovaimat, élelmemet, lőszeremet, szóval mindent, ami csak a postaállomás fenntartásához szükséges, elvették tőlem, igen nagy káromra, amint ezt Felséged főpostamestere : Taxis Mátyás bizonyára jól tudja, miután én ezt neki jelentettem, és azt is, hogy amit nagy nehezen megmentettem, azt meg királyi Felséged szolgálatában álló hajdúk vitték el, azt is, amit két évvel ezelőtt elhalt testvérem (Márton) megtudott takarítani..." Ebből azt lehet sejteni, hogy éppen Egerben működött Paár Péter fivére Márton, akinek 1552-ben bekövetkezett halála éppen talán a leírt török támadással kapcsolatos. Mindenesetre Márton özvegyét és árváit Paár Péter volt kénytelen eltartani. „Ez nékem elég nehéz, — panaszolta a királynak —-, lévén fizetésem oly kevés s az is bizonytalan, és kárvallásom okozta nagy szegénységemben most még az árvákat is a magaméból tarthatom. Azért az én legalázatosabb kérésem Felségedhez az, hogy kegyesen siessen a segítségemre és elesettségemre, meg hü szolgálataimra való tekintettel utalványozzon nekem 400 forintot... Én továbbra is Felséged készséges szolgálatára óhajtok állni s továbbra is, mint eddig hűséges szolgálatára leszek..." A kért 400 forint helyett csak 200-at kapott, de Paár Péter betartotta szavát, mert még 30 esztendőn át szolgálta hűséggel a magyarországi posták oly fontos ügyét. 25 A Bécsben tartózkodó Oláh Miklós egri püspök is nagy hasznát vette Paár Péter egri postájának, hiszen Dobóval állandó levelezésbeli kapcsolatban állott. A püspök — kétségtelenül a részére végzett jó postai szolgálat többlethonorálására — 7552-ben Dobó útján egy hordó bort (16,5 köböl) ajándékozott a vár bevételeiből Paár Péternek! 1 ® Vitathatatlan, hogy az egri vár védelmi készségének kialakításában nem elhanyagolható az a segítség, amellyel a Bécs—Pozsony—Eger viszonylatban felállított hadiposta szolgálta a „Felföld kapuja"-пак, 27 az egri várnak az ügyét. Éppen ezért az első egri hadiposta emlékét javaslatomra a Magyar Postavezérigazgatóság 1958-ban az Eger 1. sz. postahivatal Széchenyi utcai falán elhelyezett márványtáblával örökítette meg. B) Dobó katonai futárszolgálata (1548—1552) Dobó természetesen a 100 km-es szűkebb körben az egri Szabadhely libertinusainak futárkötelezettsége révén bonyolította le levélforgalmát. Az ország távoli részeibe és Bécsbe 220
