Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Sugár István: Az egri vár postája a XVI. században
Oláh Miklós egri püspök és királyi kancellár közbenjárására — 1550 utolján felállította a Bécs—Pozsony—Eger közötti királyi hadipostát. „1550. december 19-én megindult a posta Egerben Bécs irányába" téjákoztat egy okmány. A mellékelt mérföldmutató alapján ismerjük a Pozsonyig 32 mérföld (kb. 270 km) hosszú postajárat útvonalát is : Eger—Pétervására 3 mérföld, Petervására—Losonc 5, Losonc—Lám (Lamb) 4, Lám—Bát (Frauenmark) 4, Bát—Garamszentbenedek (Szent Benedek) 3, Garamszentbenedek—Nyitra 4, Nyitra—Sempte (Schinta) 3, Sempte—Szene (Warperg) 3 és végül Szene—Pozsony 3 mérföld. 14 Pozsonyból pedig már 1530 óta működött postajárat szállította tovább a küldeményeket Bécsbe. 15 Az útvonal hűen fejezte ki azt a célt, hogy a lehető legrövidebb és legbiztonságosabb úton érjen célba a levelet vivő postalegény, útba ejtve a füleki, a losonci, valamint a nyitrai és a kisebb jelentőségű garamszentbenedeki és semptei várakat, ill. erődöket. Az első egri posta jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy —jelenlegi ismereteink szerint, — a harmadik rendszeresen közlekedő állami postajárat volt hazánkban. Az elsőt még 1527. végén Taxis Mátyás „Magyarország postamestere" szervezte meg Bécs és Buda között. Ez ugyan a változó hadiesemények folytán megszakításokat szenvedett, de Komáromig, Esztergomig és Győrig folyamatosan fennállott. 16 A második postavonal Bécset kötötte össze a magyar fővárossal, Pozsonnyal s 1530-ban már bizonyosan működött. 17 Ezekhez csatlakozott a nem megvetendő harmadik helyre az egri postajárat, mely 1550. december 19-től a török ostromgyűrű bezárultáig, 1552. szeptember 10—11-ig, 21 hónapon át működött. Un. hadiposta volt, ami az adott körülményekből magától értetődő. Az egri postamesterséget „négy egymásutáni postaállomással" az uralkodói kegy Paár Péter pozsonyi postamesternek juttatta. 18 Ő nem tartózkodott Egerben, hanem egy alkalmazottja (talán Márton fivére ?) intézte az egri posta ügyeit. A rátermett és kétségtelenül jól szervező Paár, — aki már 1538 óta vezette a fontos pozsonyi postaállomást, — újabb és újabb alkalmi- és hadiposták felállítását vállalta. Az egri postavonal költségeit a hadipénztár viselte. 1551. július 2-án az Udvari Kamara Bécsből arra utasította az egri hadifizető mestert, hogy fizesse ki az egri postásokat egészen Bécsig. 19 Az egyes postaállomások birtokosainak havi fizetése az uralkodó, illetve a kamara által megállapított lovaik száma után igazodott. Sajnos azonban pillanatnyilag nem tudjuk, hogy az egri állomásnak hány „lótartás"-га. volt engedélye. Egy-egy ló után 8 rajnai Ft volt a fizetés s közel járunk az igazsághoz, amikor az egri postán 2 lótartást tételezünk fel az analógiák alapján. Az 1535-ben kibocsátott „Postordnung" és a hozzácsatolt utasítás részletesen szabályozta a posták működését. 20 Kimondta, hogy a postameneteket mind a katonai, mind pedig a polgári hatóságok „csakis valódi szükség esetében" vegyék igénybe. Kis jelentőségű ügyekben tilos volt az állami posta elindítása! Bár e korszak postája elsősorban állami célok szolgálatában állott, de magánszemélyek is használhatták, —• de természetesen nem külön indított postamenet formájában. Nem kétséges, hogy az egri vár építkezésein dolgozó olasz mesteremberek is az első egri állami posta révén leveleztek családjukkal—, hiszen ebben az időben a Bécsen is átfutó Taxis-féle posta behálózta szinte egész Európát, Olaszországtól Németalföldig, Spanyolországtól Svájcon át a Német Birodalomig. 21 Bízvást mondhatjuk tehát, hogy az első egri állami postajárat bekapcsolta Egert Európa postaforgalmába. A postamester az elküldendő levelekből célállomásonként egy-egy lepecsételt csomagot készített. Ezekkel indult útjára a „mindenkor indulásra készen" állott postalegény a szomszédos állomásig, honnan azután a következő postás legénye szállította tovább. — Postavonalon kívül eső helyekre is vitt a posta levélküldeményeket ( extraordinäria). A levelet indító postamester az egyes kötegekhez egy-egy „postacédulát" csatolt, amelyen feltüntette az indítás helyét, időpontját s a rendeltetési állomást. Érkezés után pedig a célállomáson rávezették a levél kézbesítésének időpontját és egy következő postajárattal vissza219
