Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában I.

A Gárdonyi Sándor hagyatékában átvett levelezésanyag most ismertetésre kerülő részlete 152 levélíró 296 leveléből áll. Ebből átlagot számítva Gárdonyi egy-egy levelezőpartnerére alig két levél esne. Előbb azonban külön kell vá­lasztanunk 115 személyt, akiknek csupán egy-egy levele van ebben az anyag­ban. Természetesen a csak egy levél előfordulása nem jelenti, hogy annak írója Gárdonyi Géza elhanyagolható vagy jelentéktelen kapcsolata volt. Az, ilyen ,,egy levelű" levelezőtársak között szerepel a levelezés most vizsgált hányadából: Abonyi Árpád, Benedek Elek, Fráter Loránd, Heltai Jenő, Kiss József, Koszto­lányi Dezső, Krúdy Gyula, Radó Antal, Rákosi Jenő is, akik mind a kor jelentős személyiségei voltak. Feltűnő viszont, hogy Bródy Sándortól, Jókai Mórtól és Pósa Lajostól — ezektől a Gárdonyi életében fontos szerepet játszó kortársak­tól — egyetlen levél sem található a szóban levő hagyatékban. Feltételezhetjük, hogy ezek leveleit valaki — talán munkája során az életrajzíró fiú, Gárdonyi Józsel: — elkülönítette. Az említett 115 egy levéllel szereplő kortárs levonása után a megmaradó levélírók és levelek aránya így alakul: 33 személyre 181 darab jut, ami szemé­lyenként több mint 5 levél. Végeredményben két levelet Gárdonyi 17 szerzőtől (Angyal A., Paluscsák P., Bilkei F., Csapó R., Dezső J., Fadrusz J., Gerenday J., Herczeg F., Hock J., Kohányi Tihamérné, S. I. Kiéin, Korbuly J., Kürthy E., N. К. Lindberg, Mikes L., Rábel L. és Rakodczay P.), három levelet 7-től (Eöt­vös M., Fóti L., Frinth L., Havas В., Kirschenheuter F., Pintér J., Porzsolt K.), négyet 3-tól (Istenes I., Kéki L., Kriston E.), ötöt 1-től (Avar Gy.), hatot 1-től (Bangha В.), hetet 2-től (Ambrus Z., Beöthy Zs.), nyolcat ugyancsak 2-től (Bár­sony L, Légrády L), tizenkettőt 1-től (Endrődi S.), tizenhármat 1-től (Feszty Á.)', tizennégyet 1-től (Dankó P.) találunk a most tárgyalandó levélírók közül, a leg­több levél pedig — 34 darab — Feszty Árpádnétól került elő a hagyaték szám­bavételekor. Az anyagot nem válogattuk. A legkisebb és leg jelentéktelenebbnek látszó leveleket is megemlítjük, mert esetleg az egyébként „selejtnek" mondható pár szó vagy néhány sor is eligazító jelentőségű kiegészítés lehet. 1. A LEVÉLÍRÓ GÁRDONYI GÉZA Gárdonyi Gézát •— különösen az Egerben eltöltött huszonöt év vonatkozá­sában — visszavonult, elzárkózó, az embereket és a világ zaját mindenáron ke­rülő, túlzó kifejezéssel remete életmódot folytatónak tartották. El kell ismer­nünk, hegy ennek a véleménynek volt valami ténybeli alapja. Gárdonyi való­ban visszavonult a fák alá bújtatott, városszéli fehér házba, amelyet a vasrá­cson, csengőn és házőrző kutyán kívül a gondosan kioktatott család is éberen óvott a betolakodóktól. A látogató csakis a családtagok által lakott külön ház­hoz szolgáló kapun keresztül léphetett be. A csengő szavára vagy a kutyauga­tásra elősiető kikérdezte az érkezőt és az íróhoz továbbította a bejelentést, vagy máris közölte a vendéggel, hogy Gárdonyi ilyen vagy olyan okból nem fogad­hatja. Valóban nehéz volt hozzá bejutni. Gárdonyi viszont arra sem könnyen vállalkozott, hogy ő keresse fel barátait. Még a hozzá legközelebb esők, Fesz-« tyék, Szabolcska Mihályék és Tóth Béláék is sokszor kénytelenek voltak meg­ismételni hívásukat, amíg Gárdonyi egyszer felkereste őket. Gárdonyi számára ilyen körülmények között különösen fontos volt a leve­lezés. A személyes érintkezés, látogatók fogadása és beszélgetése helyett ezt a 334

Next

/
Oldalképek
Tartalom