Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Nagy Árpád: Az Eger–Szépasszony-völgyi X. századi temető

honfoglaláskorban általában elterjedt formákat képviselik. A fülkanál rokondarabjai alapján megjelölt eredete arra utal, hogy ez a tárgy kabar eredetű. Ezzel nem etnikumjelző jelentőséget tulajdonítunk a fülkanálnak, hanem idekerülésének történeti lehetőségét keressük. Egyetlen tárgy alapján nem határozhatjuk meg az itt temetkezett népességet, az azonban bizonyos, hogy a fülkanál itteni előkerülése kapcsolatos a kabarság megjelenésével. így fel kell vetnünk annak lehetőségét, hogy az egri temetőben kabarok, pontosabban olyan népcsoport temetkezett, amely az észak-magyarországi viszonyokat jól ismerő Anonymus (P. magister)

133 Gesta-jában „cumanus" néven szerepel. Továbbá, ha a kabarság közötti térítés lehetőségét

134 régészeti leleteink alapján elfogadjuk — amit az Aba-nemzetség korai monostorai, elsősorban a feldeforői templom

135 keltezése támogat — valószínű, hogy az egri püspökség székhelyének megválasztásában szerepet játszott a völgy és környékének lakossága is. Az egri völgy többi leleteiben

136 egyéb nyomot a kabarság hagyatékából nem találunk, azonban ez a leletanyag szórványos, többnyire régészetileg nem hitelesített, s így történeti értéke csekély. A távolabbi környék leletanyagában Aldebrő-Mocsároson feltárt

137 honfoglaláskori temetőt, amely az Aba-nemzetség s így a kabar csoportok szállásterületének központjában került elő, talán kabar lakosság temetőjének tarthatjuk. Ebben az esetben az, egri és az aldebrői áttört korongok kapcsolata újabb halvány nyomot szolgáltat. A feltárt temetőrész vizsgálatából eredő következtetéseinket a temető teljes feltárása bizonyára módosítaná. A temető helyzete alapján valószínű, hogy az a település, amelynek lakossága itt temetkezett, valahol a dombok keleti lejtőjén lehetett. Ez a falu talán a középkori város egy részének elődje volt. Erre vall, hogy a városfal nem messze a szépasszony-völgyi temetőtől húzódott, tehát a középkori város területére, a Szt. Mihály templom, a mai székesegyház környékére helyezhetjük a honfoglaláskori falut.

133 A temető keltezése, szintén csak a feltárt temetőrész alapján, nem jelenti azt, hogy a X. század utolsó harmadában itt már nem temetkeztek. Az a meggondolás, hogy a püspöki templom mmien valószínűség szerint a legkorábbi időktől fogva a mai vár területén állott

139 mutatja, hogy a korai városmagot a vár magasságában, a patak mindkét oldalán kell keresnünk. A szépasszonyvölgyi temető felhagyása, a patak közelébe való húzódás már a középkori város kialakulásának egyik állomása. NAGY ÁRPÁD 133. Anonymus helyismeretéről, nyelvi tájékozottságáról: Horváth J.: Irodalomtörténeti Közlemények. LXX. 1—50. (1966). 134. L. 131. j. — (A bolgár egyház térítő tevékenységéről.) 135. V. Mencl: Művészettörténeti Értesítő, VIII. 1959. 217—20. 136. Összeállította a völgy honfoglaláskori leleteit: Szabó J. Gy.: 1964. 131—133. 137. A temető közöletlen, Szabó J. Gy. ásatása. 138. A középkori Eger kialakulásáról: Kovács В.: Eger középkori utcái. Az egri múzeum évkönyve, III. 1965. 73. skk. 139. Kovács В.: 1965. 75. — Az ásatások során határozottan a XI. százaira valló leletanyag eddig nem került elő. 87