Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Nagy Árpád: Az Eger–Szépasszony-völgyi X. századi temető

levágott fejet temettek el, valamint arra, hogy a temetőben hiányoznak a díszes, veretes övek.

10 László Gyula eredményei nyomán értékelte a temetőt embertani szempontból Nemeskéri J. és Gáspárdy G. I7 A 13 koponya vizsgálata alapján irano-mediterrán jellegűnek határozták meg a temető népességének jellemző vonásait. Utaltak a kabarság esetleges szerepére. Szőke Béla, az általa meghatározott temetőtípusok között, a köznépi temetők ún. I. csoportjába sorolta az egrit. A csoport jellemzője szerinte a sírok alacsony száma, a veretes díszövek hiánya, a kevés kard és szablya. A 26. sírt azonban a vezető- és középréteg I. csoportjához sorolta.

18 Szabó J. Győző a 8. sírban lelt csigakaláris kapcsán utalt a szláv kapcsolatokra.

19 A honfoglaláskori kétélű, egyenes kardok elterjedését vizsgálva, Bakay Kornél utalt először a temető sorokba rendezett voltára. Az „A" sírról szólva, figyelembe kell vennünk azt a megállapítását, hogy a kétélű kardok köznépi temetőkben való előfordulása gazdáik magyar voltára vall. A kétélű kardos temetkezéseket pogány ritusúnak mondja, tehát még a kereszténység felvétele, illetve elterjedése előttieknek. A kardos temetkezések vizsgálatából arra az eredményre jutott, hogy a kétélű kardok elterjedése olyan területekre esik, amelyek Géza fejedelem idején kerültek a központi hatalom alá.'-" Az eddigi vélemények ismertetéséből kitűnik, hogy a szépasszony-völgyi temető teljes leletanyagának vizsgálatával számos olyan kérdés megoldásához juthatunk közelebb, amelyek nemcsak az Eger-völgy történetét, de honfoglaláskori településtörténetünk technikai vonatkozásait is érintik. II. A TEMETŐ TÉRKÉPÉNEK TANULSÁGAI Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy a mellékelt térkép (1. á) csak a temető szakszerűen feltárt részét ábrázolja, tehát valamennyi megfigyelésünk csak erre a részletre érvényes. Bartalos a temetőt két katona-mérnökkel mérette fel, térképét, amelyet saját bejegyzéseivel is ellátott, (térkép, 70.0.) hitelesnek kell elfogadnunk. Viza taink során eltekintünk a sírok tájolásának kérdésétől (az egyes adatok a térképen visszamérhetők), csak a sírok egymáshoz való viszonyával foglalkozunk. A térkép hitelességéről annyit, hogy a megvizsgált területet, ásatási fényképei szerint, Bartalos teljesen ,.lehántotta", tehát a térkép üres részein nem voltak fel nem tárt sírok. Észak, kelet és dél felől, ahogy a sírok sűrűsödnek, bizonyos, hogy újabb temetőrész csatlakozott a feltárthoz. Nyugaton kétségtelenül a feltárt részen zárul a temető. A temető-térkép vizsgálatában feltűnik, hogy a sírok sorokba rendeződnek.

21 Öt sort határozhatunk meg: I. sor: 1—5. sír III. sor: 11—18. sír V. sor: 27—33. sír II. sor: 6—10. sír IV. sor: 19—26. sír С sír (?) 16. László Gy.: A magyar őstörténet régészetéről. A MTA II. O. Közleményei. V. 1954. 459. ssk. — uő. : Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Bp. 1961. 11. 17. Nemeskéri J.—Gáspárdi G.: im. ih. 18. Szőke В.: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti tanulmányok. I. Bp. 1962. 30. 19. Szabó J. Gy.: Az egri vár híradója. I. 1960. 12—17. 20. Bakay K.: im. 17—18., 28—29. 21. Bakay K. im. ih. hívta fel erre a figyelmet. — A temetőtérkép vizsgálatáról: László Gy.: A honfoglaló magyar nép élete, Bp. 1944. 125. skk. 16