Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Balassa Iván: Adatok az egri szabó céh történetéhez

8dik PlnviáléC) A Pluviálét csinálni kell a fél rőf fel, ennek hossza két rőf, a háta hossza egy és két nyolczad rész rőf, a hátul függője fél rőf és egy tizenketted rész rőf, annak szélessége egy negyed rész és egy tizenhatod rész rőf, a kapcsolója szélessége egy negyed rész és egy tizenhatod rész rőf, a Stóla szárának hossza egy rőf és egy nyolczad rész rőf, annak alsó része egy negyed rész rőf és egy negyven nyolczad rész, a gallérja három negyed rész a kapcsolóval együtt, az elejének szélessége három hatod rész rőf a matéria szélessége egy harmincz ketted rész híján két harmad rész, beléje menjen tizen egy rőf materia. üdik Palást A Palástot csinálni kell fél rőf fel a Palást egéss. kerek légyen, mellynek hossza egy nyolczad rész híján két rőf, a matéria szélessége két harmad rőf, a gallérja szélessége egy hatod rész rőf, a gallérja kivágása egy negyed rész rőf, bele menjen tizenkilencz és fél rőf matéria. lOdik A magyar Dolmány Mellény' A Magyar Dolmány Mellény készítődjön fekete Matériából vagy Alapinbul vagy Doszkinbul, tizenöt szarufával az elein és sújtassál vagy egész háttal vagy háttal toldás nélkül. A fenti remek előírás nemcsak azt mutatja, hogy az egri Magyar Szabó Céh a város hagyományos viselet szükségletét elégítette ki a múlt század első felében, hanem azt is, hogy a divatot állandóan figyelemmel kísérték és a legújabb vagy a városban még csak éppen megismert új ruhadarabokat is készítették. Természetesen a sokrétű és gazdag anyagból éppen csak ízelítőt kívántam adni. Érdemes lenne még a továbbiakban vizsgálni azt is, hogy hová jutottak el vásárokra az egri szabók, a legények merre vándoroltak vagy honnan jöttek ide tanulni, kik telepedtek meg itt külföldiek és olvadtak be a lakosságba. Mi különbség volt a magyar és német szabók munkája között? Eger város legrégibb céhére, a szabókra vonatkozó oklevelek, feljegyzések máshol is vannak, esetleg még lappanghatnak is és ezek összegyűjtve a fenti adatokat is továbbiakkal egészíthetik ki. BALASSA IVÁN 26. ,,Cappa habet caputium, prolixa est usque ad pedes, in interior! parte fimbriis adoruata." Du Cange, Glossarium madiae et íníimae latinitatis. Niort 1883—1887. „Karpalást." Hartal, i. m. Érdemes megjegyezni, hogy pl. a váci szabó céh remekei között, az egyházi jellegű ruhadarabok sokkal nagyobb számban fordulnak elő, mint Egerben. Szddeczky Lajos i. m. 1:179. 27. Utólag és más kézzel beírt szöveg. 260