Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Molnár László: Az apátfalvi keménycserépgyár 1894 és 1928 között
rékpénztár sem látszik elég következetesnek az ügyek vitelében, mert szeptember 3-i ülésén, amikor végleg elhatározzák a felszámolást, „a Bélapátfalvi Kőedénygyár olyan helyzetben van, miszerint annak feltétlenül a felszámolását kell kérni, mert a vállalat adósságai meghaladják a vállalat vagyonát ..., jövedelméből teljesen lehetetlen az adósságot megfizetni." Ekkor állapodnak meg abban is, hogy ,,ha a Bélapátfalvi Kőedénygyár felszámolna, az összes felépítmények és felszerelések az Egri Papnevelő Intézet tulajdonába mennének át minden tehertől mentesen..." — ezután a Papnevelő 6000 pengő bérletért átadná Sebeőknek. 2 ''' A fentiek ellenére a szeptember 26-i ülésen már a konkrét felszámolás szerepel napirenden, amit a Pénzintézeti Központ hajt végre. A következő óv elején, 1928. február 10-én tartották meg a Kőedénygyár elárverezését"', amely végleges megszűnését jelentette a 85 évig működő edénygyárnak. Az apátfalvi gyárbérlők gyakori változása gazdag sorozatát eredményezte az edényjegyeknek az évtizedek folyamán. Korszakunk első bérlője, Reményik Béla idejéből eddig nem ismeretes egyetlen nevével ellátott jelű edény sem. Mir.t előbb közöltük, olyan rövid ideig volt a gyár bérlője (1890. X. 1.—1891. v. 1892-ig) a fennmaradt szerződések alapján, hogy külön bélyegzőt nem is készíttetett. Feltehetően a korábban gyártott edényeket festették, amelyekben már elődjének szerepelt a benyomott jegye. Az évtizedet is meghaladó Nagy Zsigmond és Ferenc bérlete idején számDS változata jött létre az edényjegyeknek. Az alaptípusú jegynél „Nagy Zs. & F." szerepel, alatta vagy felette „Apátfalva" szöveggel. Ennek a korszaknak különböző nagyságú és betűtípusú jegyei ismertek. Ekkor alkalmazták először a „Made in Hungary" körbélyegzőt, amelyet a máz felett használtak. Először zöldes és barnás színben olyan tárgyakon, amelyeket exportra készítettek. Természetesen ezekből alig ismeretes néhány darab, amely valamilyen minőségi követelmény hiányában került hazai értékesítésre. Az özv. Schöpflin Armandné korszakában kétféle köralakú, „Bélapátfalva" feliratú bélyegzőt használnak. Egyik típusában a kör közepén egybekapcsolt ,,SA" monogram szerepel, a másiknál 6 vonalból készített csillag, közepén ponttal. Ezt a bélyezőt valószínűleg durvább anyagból, esetleg fából faragták, mert az edényeken a jegy minden alkalommal mélyen és széles árokkal jelentkezik, szemben a korábbi vagy későbbi jegyekkel, amelyek igen finom, éles vonalas rajzúak: és feltehetően a dúcok acélból készültek. Ugyancsak többféle típusú bélyegzőt használt a Pruzsinszky-család. Leggyakoribb a keretbe foglalt „Bélapátfalva", felette félkörívesen a „Pruzsinszky J. és Fia" szöveggel, a név alatti félkörívben fél rozetta díszítéssel- Az exportra utaló jegy, amely azonos a Nagy Zsigmond idejében használatossal, náluk is előfordul hasonló ritkasággal. Az utolsó időszaknak egyetlen ismert jegye a gyár teljes nevét „Első Bélapálfalvi Kőedénygyár Rt." feliratot tartalmazza keret nélkül, két sorban elhelyezve. Az apátfalvi edényeknél a különböző bérlők jegyei igen lényegesek a kor, az egyes stílusirányzatok és technikai módszerek alkalmazási idejének meghatározásához. 29. U. o. szeptember 3-i igazgatósági ülés. ."0. U. o. 1928. január 30-i igazgatósági ülés. 228
