Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Kovács Béla: XVIII. századi üveghuta feltárása Mátraszentimrén

terepbe járást végeztünk a Mátrában és ennek során három régi üveghuta maradványát találtuk meg. Parádóhuta határában a Kopott huta nevét a hagyomány megőrizte ugyan, de pontos helyét már a legidősebbek sem tudták. Az 50 000-es szolgálati térkép GYÖNGYÖS 4864 NY lapján É 545 km + 650 m — К 570 km + 550 m koordináták alatt, a Köszörű patak mellett, bokrokkal benőtt részen kis, kiemelkedő domhoeskákat találtunk, melyek közelében olvadt üveg került elő. A másik huta helyét feltüntette a II. József-féle katonai felmérés

5 és részben ennek alapján tudtuk a területet azonosítani. A Méheskerti erdészlak közelében, GYÖNGYÖS 486^ NY É 546 km + 450 m — К 573 km + 400 m koordináták alatt, a patak mellett a régi kemencék téglatörmelékét és olvadt üvegrögöket találtunk.

6 Mátraszentimre határában a Hutahely nevű réten szintén üveghuták maradványait figyelhettük meg. A Hutahelyi patak és a népi nevén Gedeon pataknak nevezett vizek összefolyásánál, a GYÖNGYÖS 4864 NY É 548 km + 500 m — К 560 km + 500 m koordináták által meghatározott területen a felszínből alig kiemelkedő halmocskák a régi kemencék nyomait sejtették. A leletmentő ásatás is szükségessé vált, mert az Erdőgazdaság közelítő utat akart kialakítani, amely a réten haladt volna keresztül és a még meglevő maradványokat is elpusztította volna.

7 A leletmentő munkát 1964. június 1—6 között végeztük el. Három kemence maradványát tártuk fel, amelyek mindegyike úgy készült, hogy a földbe 2—5 m hosszú árkot mélyítettek, ennek alját sárba rakott lapos kövekkel borították, majd az árkot patkó alakban nagy, görgetett patakkövekkel vették körül. Ezt az alapozást boltozták át részben szabálytalan kövekkel, részben téglával, fi. kép.) A kemencék boltozata annyira elpusztult, hogy már a boltozatok indításának a nyomát sem tudtuk megfigyelni. Az I. szelvényben feltárt kemence tüzelőterében viszonylag kevés AP jelzésű téglát találtunk. A kemence teljes hossza 5 m, szélessége kb. 4 m; a tüzelőtér hossza 3,2 m, szélessége kb. 0,9 m volt, a kemence alján mérve. A II. szelvényben feltárt kemence hossza 4 m, szélessége 3,5 m; tüzelőterének hossza 2 m, szélessége kb. 0,6 m volt. A tüzelőtérben a leszakadt boltozat több tégláját találtuk A és AP jelzéssel, amelyek közül az A jelzésűek kezdetlegesebb megmunkálásúnak tűntek. A kemence körül nagyobb mennyiségű készáru töredéke került elő. A III. szelvényben feltárt kemence méretei a legnagyobbak: hossza 6,5 m, szélessége átlagosan 0,6 m. Ez a kemence szerkezetileg is különbözött az előző kettőtől. A kemence-tér alatt hypocaustumszerú járat húzódott, amelynek kezdetlegesen kiképzett száj része és másik végén kéménynyílása volt. Belső oldalának egy részét is téglával falazták fel, amelyen megfigyelhettük a ráfolyt üvegmasszát. (2—7. kép.) Körülötte vastag falú olvasztótégelyek darabjait találtuk. A kemencék közvetlen környékén alig kiemelkedő kis dombokat vágtunk át, amelyek olvadt üvegtörmelékből, faszenes rétegből álltak. Bár a kemencék nagyon kezdetlegesnek tűntek, valaha mégis alkalmasak 5. Coll. XVIII. Sectio 15. A térképfelvéte] 1783-ban készült. 6. A terepbejárás során nagy hasznát vettem Fehér Miklós gyöngyösi tanár kitűnő helyismeretének. Szíves közreműködését ezúton is köszönöm. 7. A területre Zakupszky László mátraszentimrei iskolaigazgató hívta fel a figyelmet. Ezért és az ásatás során nyújtott segítségért ezen a helyea is köszönetet mondok. 206