Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története
az út a városból a hévvizi fürdőkhöz. A hódoltság után elavulttá vált nevei felváltására a Makiári kapu nevet nyerte. Közvetlenül a város felszabadulása utáni napokban már így emlegették. 78 A névváltozást 1695-ben egy kereszténnyé lett török így fejezte ki: „Azon kaput hittak Almagyari kapunak, mellet mostan Makiárinak neveznek.'" 9 A hirtelen névváltozás miatt gyakorta kettős névvel is találkozunk ezekben az évtizedekben: „Porta Almagyari alias Maclariana dicta/' 80 A kaput 1596-ban állítólag Szent István király szobra díszítette. 81 Evlia szerint a hódoltság alatt „háromszoros erős kapu, három felvonóhídon kell előtte keresztülmenni, két oldalán lőrések vannak." A Makiári belső kapu a mai Álmagyar utca 17. sz. telkek északi határvonalában állott, a külső pedig az utca Szarvas tér felé eső sarkánál volt. Ezt egy 1787. évi térkép is itt tünteti fel. 88 Valószínűen a külső kapu szűnt meg előbb. Ezt látszik igazolni a város falrendszerét és a kapukat ábrázoló térkép is, melyen az 1764. évi helyzetnek megfelelően a belső kapu szerepel. 83 A külső kapu előtti külső fal a miai Mekchey utca nyugati alsó házsorának és a Szarvas tér északi oldalának megfelelően húzódott. 3. RÁC KAPU Az északi fal nyugati szakaszán állott kaput 1564-ben Szent Miklós kapunak hívták s e név még a XVIII. sz. során is használatban maradt. 84 Az elnevezés a közelében állott Szent Miklós (a későbbi rác) templomra utal. Evlia Martalóc kapu néven vette számba. A martalócok török szolgálatban állott keresztény (görögkeleti) népek voltak, akik Evlia szerint Egerben is laktak. Veráncsics egri püspök 1562-ben e szónak szinte etimológiáját adta: „rasciani sive martalozzi". 8 '' Breznay tévedett, amikor a Martalóc kaput a mai Csíky utcában állott Kis kapuval azonosította. 8(i A törökök kiűzése után a Rác kapu nevet nyerte 8 ', amely a közelében elterülő városrészben lakott rácokra utalt. A XVIII. sz. derekán, amikor a Felnémetre vezető út áttevődött az Eger patak keleti partjáról a nyugatira és ezen a kapun át bonyolódott le a forgalom, erre a kapura szállott rá a Felnémeti kapu név. Azt olvassuk Evliánál. hogy „erős, kettős kapu, ennek is van felvonóhíd ja". A külső kapu előtti térségben levő és felvonóhíddal átívelt vízfolyás a Szála folyása. A belső kapu a mai Széchenyi utca 78. és 59. sz. házak északi határán, a külső pedig a Széchenyi és Malom utcák sarkának megfelelően állott. Hogy melyik kapu maradt fenn tovább, nem lehet tudni, ui. az 1764. évi térkép a belsőt, az 1787-beli pedig a külsőt tünteti fel. 88 A kapu előtti külső védmű a mai Vöröstüzér utca déli házsorának homlokzati vonalában állott, keletről pedig a jelenlegi általános iskola épületének és udvarának térségét ölelte körül. 78. 7ÉEL. Hist. dorn. Jesuit. 1687. 5. 1. 79. HL. EKML. Num. 3. Div. 2. Fase. 1. Nr. 18. 80. OL. Neoregestrata acta. Fase. 2S7. Nr. 45. 81. Kandra Kabos cikke. Eger. 1897. évf. dec. 24. 5. I. 32. HL. EÉGL. Térképtár. Nr." 60. 83. HT. G. I. h.— 155. iî4. HT. EÉGL. Liher. nr. 17. 265. 1. 85. Veráncsics Antal összes munkája. VIII. köt. Pest. 1868. 393. I. 86. Breznay Imre: Eger a XVIII. században. I. köt. Eger. 1933. 19—20. 1. 87. HL. EÉGL. Litoer nr. 30. 13. 1. 88. 1. HT. G. I. h.—155. 2. OL. Helytartósági lvt. térképtára. Div. XVII. Nr. 11. 188
