Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története
4. CIFRA KAPU A vároist kerítő falrendszer északkeleti szögletének közelében, az Eger patak partján húzódó útnál állott. Evlia leírásában Kaimét kapu néven szerepel. A XVIII. sz. végén Porta Germanica (Német kapuf 9 , Fluschen Thor (Folyami ko,pu) m és Felnémeti kapv? 1 néven emlegették. A Német kapu név a Felnémeti kapu szó szerinti latin megfelelője. (De talán nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a XVII. században ismerünk egy „Piatea fabri ferrarii Germanici"-t — német kovácsok utcája 112 —, mellyel talán kapcsolatiban állhatott.) A Fluschen Thor az Eger patak közvetlen szomszédságára, a Felnémeti kapu pedig a kapun át Felnémetre vezető útra mutat. Amikor azután átkerült az út a patak másik oldalára, a XVIII. sz. dereka tájától Cifra kapu néven emlegették. 93 Helyét ma is így nevezik a környékbeli öregemberek. A már közölt adatok szerint, minden valószínűség szerint Veráncsics Antal egri püspök építtette 1561-ben Paolo Mirandola egri vár építésszel. A városról maradt 1596 előtti időkből maradt veduta 9 ' 1 éppen olyannak ábrázolja, mint az 1596. és az 1687. évi rajzok: az erős, magas, sisaktetős kapuépítmény, két oldalról 1—1 többszintes hengeres falú bástyatoronnyal biztosítottan. Ráillenek Veráncsics szavai: „valló cum suis p )rtis et propugnaculis". Evlia Cselebi beszámolója szerint „a kapu előtt felvonóhidakon kell átmenni. A Kaimét kapu fölé Kara Musztafa aga csizmáinak sarkantyúi vannak felfüggesztve, melyeknek különös vaskarikái vannak." A belső kapu a mai Cifra kapu téri általános iskola déli sarkának megfelelően, a külső pedig az épület északi végénél állott. A kapu előtti külső fal a mai Cifrapart utca északi és a Pást utca keleti, első házainak homlokzatvonalában húzódott — hol még az 1910-es években is levezető utca volt -— a nagy kőhíd északi fala irányában. 5. KIS KAPU Ezt a kaput gyalogátkelőhelyként a törökök nyitották a keleti falszakaszon, a Csíky utca 3—10. sz. telkek keleti határának vonalában. Evlia, Cselebi tehát joggal Üj kapu néven vette számba. 1690-ben már Kis kapu néven fordult elő 95 , mely elnevezés nagyságára utalt, hiszen 1687-ben „prope portava pedestrium situm" határozták meg a jezsuiták mecset-templomát 90 és pl. 1755-ben „parva porta Kis Kapu Völgye dicta" emlegetik. 97 A XVIII. sz. elejétől az egész vízmosásos völgyet — a mai Csíky utcát — Kis kapu völgyének nevezik a korabeli források. 98 A XVIII. sz. dereka táján kibővítették és kocsiközlekedésire alkalmassá tették. Itt érkezett az út Bakta felől a városba — azelőtt a Rác kapu előtti térre futott be — és itt dészmálták a baktaí 89. HL. EÉGL. Liber nr. 17. 265. 1. 90. Breznay Imre: Eger a XVIII. században. I. köt. Eger. 214—215. 1. 91. 1. HL. EKML. Num. 3. Div. 1. Fasc. 2. Nr. 8. 2. OL. Neoregestrata acta. Fa?c :97. Nr. 45. 92. HL. EÊGL. Liber nr. 30. 25. 1. 93. HT. G. I. h.— 155. („Zifra Thor") 94. OSZK. Fol. lat. 1681, (1561. jún. 4.) 95. HL. EÊGL. Liber nr. 58. 96. EÉEL. Hist. dorn. Jesuit. 1678. 7. 1. 97. HL. EÉGL. Liber nr. 120. 98. Lásd a 97. számú jegyzetet. 189
