Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–67) V.

lőrést alakítottak ki. E pontról indult a szentélybástya fala. így a lőrésnek fontos szerepe lehetett e csomópont védelmében. E várfalnak csak felső részét sikerült feltárni ez ideig, s a helyreállítás üteme és mérete miatt nem igen nyílik a közeljövőben sor további feltárásra. A várfalnak csak a Gergely-bástyában levő része látható ma nagyobb felületen, a többi részt vastag töltés takarja. E most látható felületen egy nagyobb, elfalazott nyílás körvonalai mutatkoznak. Ezen át közlekedhettek a bástyából a belsővár udvara felé a XVI. század második felében készült terveken látható folyosón át. Igen érdekes egy 1566-ban készült veduta, amelyen a belső- és külsővárat elválasztó falban három nagyobb, félkörös ívvel lezárt kapunyílást láthatunk.

47 Ezek közül a dél felé eső talán azonos lehet az előbb említett, Gergely-bástyában látható elfalazott ,,kapu"-val. Ügy látszik, a rajzoló nem ismerte pontosan a ,,kapu"-k helyét, hanem inkább csak azok számát. A szentélybástyát elrekesztő falban látható, talán inkább a Setét-kaput kívánta jelezni, hisz a két várrészt elválasztó fal ekkor még nem futott át a szentélybástyán. A harmadik, É-i kapura vonatkoztatható adatot még nein ismerünk. (A várfalnak és a lőrésnek szerepe megszűnt a fülesbástyáknak és a köztük húzott várfalnak felépítése után. A két várfal közti területet feltöltötték. A feltöltés rétegei jól megfigyelhetők a Setét-kapu feletti területen ásott hoszszú É—D-i irányú és a Szép-bástya K-i oldalán húzott 1. sz. kutatóárkok közti szivárgóárok metszetében (40-45. kép). Ilyen töltések készítésére ,,taposására" vehették igénybe a már korábban is említett jobbágy munkát.

48 A fülesbásityák és az azokat összekötő hosszú K-i várfal építése tette szükségessé az itt levő Setétkapu átalakítását. A Szép-bástya K-i falának kutatásakor ásott árokban előkerült a székesegyházhoz kapcsolódó, fent említett várfal további része is. Ez a várfal a .székesegyháztól a belsővár D-i faláig húzódott. Ezen utóbbi ponttól indult a külsővár DK-felé tartó fala. E csomópont köré épült az 1552-es ostrom után a Gergelybástya. Ugyancsak az ostrom után kerülhetett sor a belső- és külsővárat elválasztó fal külső oldalról történt megvastagítására is a Setét-kapunál. E falvastágításít pontosan jelzi Fenabosco, Baldigara és Poppendorf terve (35—36. kép). A feltárás idején felszínre került e falnak maradványa a Setét-kapu feletti területen (47. kép).

49 Baldigara építkezései idején e régi, egynyílású kapu elé egy jóval szélesebb, hosszú „folyosót" építettek, s az új várfalban egy háromnyílású kaput alakítottak ki (32. kép). Lehetséges, hogy ezen építkezés után kezdték Setét-kaninak nevezni ezt a hosszú, folyosószerű kaput. Az újonnan kialakított kapurésznek a régi kapu felé eső részében egy kőből falazott, körkeresztmetszetű, kürtőnyílást képeztek ki. A nyílás aránylag nagy mérete arra enged következtetni, hogy védelmi szempontok mellett (a betört ellenség támadása, visszaverése kővel, stb.), talán a kapu középső részének részbeni megvilágítására is szolgált. 47. E vedutáröl Détshy Mihály kimutatta (Műv. Tört. Ërt. 196.), hogy az egri várat ábrázolja. Mint felirata is bizonyítja, e vedutát — GIVLA — a gyulai vár ábrázolására használták fel (51. kép). 48. Pataki V.: A XVI. századi várépítés Magyarországon. 6. (Fol. Lat. 1180. Számadaskönyv 1549. dec. 17. — 1550. dec 31-ig.) 49. Az eredeti — belső — fal vastagságát megközelíti a külső falvastagítás. 127