Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–67) V.
A XVIII. századi várábrázolások, felmérések a Setét-kapu felett „épületet" ábrázolnak (48. kép), s előtte hidat, 50 Megrázó képet fest az: e helyen korábban álló hídon megrekedt menekülőkről Cogonara Claudio hadmérnök emlékiratában. Mintegy 500 embert megöltek a külsővárba betört törökök, amikor egy véletlen robbanás miatt azok a belisővár felé menekültek. 51 Később, még a külsővár lebontása, után is volt még áirok és híd e helyen. 52 A Setét-kapu feletti terület feltárása során nagyobbrészt már másodlagos helyzetben levő leletek kerültek elő. Kisebb, a feltárás szempontjából érdeke-sebb részük a terület É-i végében, a belső támpillérek, a két várrészt elválasztó fal és a Setét-kapu vonalával lehatárolt, e falmaradványok kibontása miatt kissé jobban lesüllyesztett területhez köthető. A leletek többségét kisebb edény-, kályhacsempe- és kályhaszem-töredékek képezik, de akadt néhány vas ágyúgolyó, pipatöredék (49. kép) is. A falmaradványoik mellett azonos rétegben előkerült edénytöredékek közül egy grafitos, bécsi fazék peremtöredéke, néhány, többszínmázas edény- és kályhacsempe-töredék, üvegtöredékek, valamint törökkori edénytöredékek segítettek a korhatározásban, az újkori és XVI. sz-i rétegek mégha tarozásában. 53 Az alsó rétegben találtuk azt a bekarcolt geometrikus mintákkal díszített csontgyűrüt, amelynek fényképét már korábban közöltük. 5 '' Ezzel együtt került elő egy kissé ívesen meghajlított aranyozott bronzveret (50. kép), amelynek hátoldalán négy visszahajlított „karom," jelzi, hogy bőrre volt egykor felerősítve. 50 Igen érdekes, leletnek számít egy vastag, világoszöld mázzal fedett, sassal díszített kályhacsempe-töredék, melyet ugyancsak a XVI. sz. II. felében idehordott rétegben találtuk. 513 E terület rendezése, elsősorban a várfal mögötti töltés kialakítása, s a Szépbástyától a DK-i fülesbástyáig lejtő mélyebb rész szintsüllyesztése (47. kép), a föld alatti kaszárnyatermek újkori szellőző résziéinek lebontása, a Szépbástya É-i és K-i oldalának kialakítása, befejeződött a Setét-kapu K-i részében levő ,,kürtő" környékének feltárására a következő években kerül majd sor. (E munka során oldjuk meg e területnek a mélyebb szinten levő későgótikus székesegyházhoz való végleges kapcsolatát is). Miután a Setét-kapu feletti területet borító, több méter vastagságú törmelékréteg miatt nem hatolhattunk le a korai, középkori és Árpád-kori rétegekig, ezeknek kutatását a mélyebben fekvő szinteken kíséreljük majd meg (Setét-kapu, ágyúterembe vezető folyosó, Gergely-bástya, Törökkert felé vezető várfal külső oldala stb.). E munka keretében szeretnénk választ kapni a külső- és belsővár közötti kapcsolat kialakításának és részben a vár Árpád-kori topográfiájának egyes kérdéseire is. Budapest KOZÁK KÁROLY 50. A közölt képnek az eredetiről készített felvétele megtalálható az Orsz. Műemléki Felügyelőség Tervtárában. A felmérés 1764-ben készült. (Egy másik, e korban készült ábrázolást a 44. jegyzetben említettünk.) 51. Közlemények a párizsi nemzeti könyvtárból, dr. Marczali Henriktől. IV. 159S. Cogonara Claudius emlékirata Eger elestéről. (Magyar Történelmi Tár XXIII. évf. 1877. Budapest.) 52. Détshy M. : Az egri vár bontása 1702-ben. Egri Múzeum Évkönyve V. (1967.), valamint 44. és 50. jegyzet. 53. A fazékperem kora: XV. század. 54. Kozák K. : Az egri vár feltárása. III. (Egri Múzeum Evkönyve. IV. 1966. 105., 141. 36. kép 4. ábra.) 55. A veret átmérője 5,3 cm, a középen levő kis rozettáé 1,4 cm. A lemez vastagsága kb. 1. mm. 56. A rajzokat Komjáthiné Kremnicsán Ilona, a tárgyak felvételeit Szederkényiné Kovács Éva készítette, közreműködésüket e helyen is megköszönöm. 128
