Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Radocsay Dénes: Az ismeretlen német táblaképről
tűz mellett látható —, 1G s hasonlóképpen, egy Lüneburgból származó, Hannoverben őrzött táblán fújtatóval szorgoskodik az éledező lángok körül a háttérben. 17 Nyilvánvaló, hogy József éppen tüzet gyújt, a tálat előkészítette már, főzni készül. Máskor, mint egy Liége-ben őrzött s a ghenti miniaturafestészethez kapcsolódó imakönyv képén (1405—1410) 18 az étel láthatóan kész, a tál Mária ágya mellett áll, s József csupán a hideg miatt legyezi, éleszti újra a parazsat. Rövid idő múltán a felszított lángok magasra lobognak ismét, József házias munkájával elkészült, ezért áll a bázeli Öffentliche Kunstsamnalungnak Witz körébe sorolt Jézus születése képén a háttérben nyugodtan, összetett kézzel imádva gyermekét, 19 s taFán ezért ül oly békésen a tűz mellett — itt látható a tál is — a Limbourg testvéreknek tulajdonított New York-i kis imakönyv jelenetén,'*' ahol bal oldalt a csodás eseményre érkezett két pásztor alakja is megjelenik már. E zsanerszerű melléktéma feltehetően a francia-flamand művésziét köréből származott, vagy legalábbis itt s a Rajna vidékén hajtotta legszebb virágait, s innen terjedhetett el a távolabbi vidékek felé. Űj színnel gazdagítja a Jézus születése jelenetét, s a tűzgyújtás, a főzés, a parázs újjáélesztése, majd a gyerme' imádása ábrázolásával fontos elemévé lesz a főeseménynek, — variációkat is alkot, s a többé-kevésbé időtlen Nativitást így időben folyó történetté varázsolja. Témaköre nem zárul azonban a felsorakoztatott jelenetekkel. A tűzgyújtást э fa előkészítésének kell megelőznie: egri táblaképünktől térbelileg és időben sem messze, az egri érseki könyvtár őrzi azt a Bourdichon műhelyébe sorolható, 1500 körül készült kódexet, amelynek Nativitás jelenetén Szent József vállára vetett rőzseköteggel jelenik meg, — valahol távolabb gyűjtötte, meszszebről hozta a tűzrevalót, ezért össze is kötözte az ágakat. 21 S talán, az egri kódex ábrázolásahoz hasonlóan, ugyancsak fát hoz Szent József a párizsi Bibliothèque Nationale ms. fr. 244 jelzetű kötetének miniaturáján is. 22 A rőzse, a tűzrevaló itt van tehát a szellős és hűvös istállóban, építményben, az ágak azonban túl vaskosak még, semhogy egykönnyen meggyulladnának. Ezért aprítja a fát oly szorgalmasan a nevelőatya egri képünk hátterében. E melléktéma fa fa felvágása) a légritkábbak közül való, •— e szokatlan motívum avatja az egri táblát a Nativitás ikonográfia oly fontos emlékévé. Egri festményünk esztétikai, stiláris jelentősége sajátos tartalmi mondaniva 1 ójánál kevesebb. A vele egykorú német táblaképfestészet átlagos színvonalának képviselője, — mestere önálló stiláris invenció nélkül is jó művészi készséggel festette meg művét. Közvetlen stílustársa egyelőre nem ismert, s távolabbi rokonaihoz a Jézus születése jelenet elemei s a külső oldalon látható női szentek típusai vezetnek el. Külön figyelmet kíván a születés jelenet hátterében emelkedő. fantáz ; a szülte architektúra. Nem szerény istálló ez, s nem omladozó fészer, mint a korábbi kéueken a leggyakrabban, hanem bonyolult térfűzésű, faragott kövekből emelt kastély vagy vár része, amelynek építése valamely különös ok miatt abbamaradt. A bal háttérben a várat őrző fal egy részlete és a kaputorony is ott lát16. Musper, Th., i. m. 206. old., 186. kép. 17. Burger, F. —Schmitz, H. — Beth, I., Die deutsche Malerei vom ausgehenden Mittelalter bis zum Ende der Renaissance II. Berlin 1917, 407. old. 510. kép. 18. Panofsky, E., i. m. 104—105. old. 132. kép. 19. Gantner, J., Konrad Witz. 2. kiadás. Wien 1943, 37, 47. old. 87. kép. 20. Rorimer, J. J., Das schöne Stundenbuch des Herzogs von Berry. München —Zürich 1960. I 4 . old.. 2. kép. 21. Püspöki könyvtár, U 2 VI. 1. 22. Coo, J. de, i. m. 56. jegyzet. lOd
