Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)
Kovács Béla: Románkori templomok feltárása Heves megyében
A sekrestye alapfalait nem szedték ki teljesen: mintegy 40—50 cm magasságú, szabálytalan kövekből rakott falat találtunk, gyenge kötőanyaggal. Ezt annak tulajdonítjuk, hogy 1746-ban a sekrestye már teljesen elpusztult és az új templom építése során már nem is tudták, hogy valaha itt sekrestye állt. (6. ábra.) A hajó Ny-i zárófalától 1,40 m-re közel négyzetes, 0,6x0,5 ni-ез alapozást tártunk fel, amelyet hasonló kövekből és technikával építettek, mint a sekrestye falait. Az alapozás nem a hajó tengelyében állt, hanem ettől kissé É felé tolódott el. Minden bizonnyal karzatot tartó oszlop alapozása volt. Mellette közvetlenül I. Ulászló 1443-ban vert dénárja került elő. (5. ábra.) A templomban és a templom körül történt temetkezésekből 6 sírt tártunk fel. A 3. sz. sírt I. Ferdinánd 1528-ban vert dénárja, a 6. sz. sírt 1. Zsigmond lengyel király 1529-ben vert garasa keltezte. Szórványként Zsigmond magyar király, I. Ulászló, az interregnum kora és I. Ferdinánd pénzei is előkerültek 16 . A hitelesítő ásatást kiváltó pénzlelet előkerülési helyét is sikerült pontosan meghatároznunk. A pénzes edényt a templom hajójában, a Ny-i oromfal belső szélétől 5,3 m-re, az É-i faltól 0,6 m-re ásták el. Az 1080 darabból álló pénzlelet zöme bécsi dénárokból áll. A legkorábbi veretek 1261 utániak, a legkésőbbiek a XIV. század harmincas éveinek elejére tehetők. Ez az idő lehet a lelet elrejtésének kora is. 17 MEZŐTÁRKÁNY-NAGYHALOM 1964. április 22-én tudomást szereztünk arról, hogy Mezőtárkány község határában, a Nagyhalomnak nevezett dombon töltésnek elhordott föld kitermelése közben nagyobb menynyiségű emberi csont került felszínre. A helyszíni szemle során megállapítottuk, hogy a sík területből kiemelkedő dombon középkori templom állhatott és a templom körüli temetőt bolygatták meg. 18 A szájhagyomány is megerősítette feltevésünket: ezen a helyen vélték az elpusztult Márkháza nevű falu templomának helyét. 19 A lelőhely az 50 000-es szolgálati térkép FÜZESABONY 4965 NY É 521 km +250 m К 607 km +550 m koordináták által meghatározott 102,7 m-es háromszögelési pont közvetlen környékén terült el. Ezt a helyet összehasonlítva a II. József-féle katonai felmérés térképével, a Coll. XX. Sectio 17 lapon Markóhalom megjelölést találunk. A község nevének első említését 1351-ből ismerjük villa Mark formájában. 2 " Temploma 1381ben már állt, mert egy határjárás szerint a Hanyiról Hidvégre vezető úttól Laxo birtok határa ,,.. .reflectit ur directe per eunciem viam versus partem septemtrionalem ad unam ter ream met a m circa eundem viam erectam et deinde transir et ad Ecclesiam de Markthelek sanctuarium ipsius inclusive.'''' 21 A falu XIV—XV. századi történetét, birtokosait nem ismerjük. 1561-ben I. Ferdinánd király rendelkezése értelmében tisztázni kell a határokat az egri káptalan Mezőtárkány birtoka és ,,.. .inter praedii annotâti Christophori Országh Márkegyháza vocati, quod Hevesienses cives posséder-unt ; ." 22 Ennek értelmében a váci káptalan megjárta a határokat és útjuk során Hanyira és Hidvégre értek, ,,. . Ande recte eundo versus plag am septemtrionalem venissent ad desertam Ecclesiam Márkthelek vocatam usque ad sanctuarium ejusdem Ecclesiae."' 25 1G Megjegyezzük, hogy a sürgős munka során csak azokat a sírokat tárhattuk fel, amelyek az alapfalak kutatása közben kerültek elő. 17 Gedai i.m. (Az egri múzeum évkönyve V.) 18 A leleteket Kiss Andor, a községi tanács titkára jelentette be. A helyszíni szemlét 1964. április 23-án végeztük. 19 Borovszky, 57. 20 EÁL/K. N. 12. D. 8. f. 1. n. 1. 21 EÁL/K. N. 12. D. 8. f. 1. n. 2. 22 EÁL/K. Liber III. Nro. 75. pag. 163-165. 23 EÁL/K. Liber III. Nro. 75. pag. 166-169. 41
