Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)
Kovács Béla: Románkori templomok feltárása Heves megyében
Ügy tűnik, hogy erre az időre a falu már teljesen elpusztult. Nemcsak a romokban lévő templom bizonyítja ezt, hanem a praedium megnevezés is, ami ebben az időben már feltétlenül pusztát jelent. 24 Hogy a település korábban önálló falu volt, egyrészt a templom megléte, másrészt a Márktelke elnevezés igazolja; ilyen összetételek a XIII. századtól kezdve az önálló falu meglétére utalnak. 25 A falu első birtokosát és névadóját talán a Besenyői család tagjai között kell keresnünk. 1388-ban Besenyői Márk fia Imre mint szomszéd részt vett Egyházastárkány és Középtárkány, más néven Terpeszeg határjárásánál. 26 Ismerve azt a tényt, hogy a középkorban a keresztnevek egy családon belül rendszeresen megismétlődnek, a falu a Besenyői család XIII. században élt Márk nevű tagja után nyerhette el nevét. A leletmentő ásatás során csak a közvetlenül veszélyeztetett területet tártuk fel. A természetes erózió és a szántóföldi művelés annyira lekoptatta a domb tetejét, hogy a templom alapfalának csak kis töredékét tudtuk feltárni. Elbeszélések szerint ezen a helyen az eke mindig nagy mennyiségű követ forgatott ki, amelyet a kőben szegény község lakói szívesen hordtak el. Összefüggő alapfal részletet csak mintegy 2 m hosszban találtunk a D-i oldalon, ez is csak az alapozás alsó kősóra volt. A fal közelében és az É-i oldalon még két helyen olyan vékony, meszes törmeléket tártunk fel, amely alig rajzolta ki a 130—150 cm széles, kissé ívelten hajló alapfal vonulatát. (7. ábra.) Az alaprajz tehát nem tűnt elő szembeszökő módon. A feltárt maradványok alapján megkíséreltük ezt kiszerkeszteni. Adott volt a D-i és É-i oldalon egymással csaknem szemben feltárt falak közötti 6,80 m-es távolság és mindkét részen az alap ívelten hajló külső és belső vonala. A szerkesztési kísérletek során olyan arányokat figyeltünk meg, amelyek nem lehetnek véletlenek. Egy D—É-i és K—NY-i koordináta rendszer D—É-i tengelyére a 6,80 m-es, a két belső falsík által meghatározott távolságot mértük fel. Ezt a távolságot három egyenlő részre osztottuk: egy-egy 2,268 m-es távolság 7 párisi láb hosszának felel meg, a teljes hossz tehát 21 párisi láb. Ha 7 lábnyi sugárral olyan kört rajzolunk, amelynek középpontja a D—É-i tengelyen van, a kör pedig a tengely D-i végét érinti, úgy a szentély falának belső ívét kapjuk meg. A D —É-i tengely és a meghúzott kör másik metszéspontját középpontul véve ugyancsak 7 lábnyi sugárral húzott kör a hajó belső falsíkjának É-i végét határozza meg. A szerkesztett körök és a K —NY-i tengely metszéspontjait középpontul véve a 7 láb sugárral rajzolt két kör a K-i és a Ny-i tengelyen a hajó falának külső pontjait adja. Az É-i oldalon feltárt ívesen hajló fal vonulata alapján a hajó belső oldalát 9 láb sugarú kör rajzolja ki. A külső falsíkok vonulatának kiszerkesztése az ismert falvastagság alapján már egyszerűen elvégezhető. (8. ábra.) Szerkesztésünk szabályossága 27 , a feltárt maradványoknak a szerkesztéssel való méretazonossága és térbeli elrendezése bizonyossá teszik, hogy egy körtemplom maradványát tártuk fel. A magyarországi körtemplomok építési idejét a XI—XIII. századra lehet meghatározni. 28 A falu elnevezése inkább a XIII. századra bizonyít, így a templom építési idejét is erre az időre tehetjük. A domb Ny-i lejtőjén 16 sírt tártunk fel. Ezek közül csak egy volt bolygatatlan, de melléklete egyiknek sem volt. (A földkitermelés során előkerült csontok másodlagos fekvésből, a templom mellett beásott gödrökből kerültek ki.) 24 Szabó, 49. 25 Szabó, 42. 2G EÁL/K. N. 17. D. 4. f. 2. n. 18. Vö.: Liber III. Nro. 75. pag. 150. - Mezőtárkány több falurészből: Egyházas-, Közép- és Altárkányból alakult ki. A falu birtoklástörténetére vonatkozó oklevelek közül sok található az EÁL/K. N. 17. D. 4. f. 1 -3. alatt. Vö. : Borovszky, 56-57. 27 A szerkesztésre vonatkozóan lásd: Csemegi i. m. 28 H. Gyürky i. m. 42
