Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Molnár László: Az Apátfalvi Keménycserépgyár a XIX. század utolsó harmadában

figyelmen kívül azokat a gazdasági változásokat sem, amelyek ezekben az évtizedekben végbementek a tőkés termelés fejlődésében. Az időről-időre ismétlődő kisebb válságok, a csekély tőkével rendelkező vállalkozók gazdasági bukását idézték elő. A rövidlejáratú néhány éves bérletek után ismét hosszabb időre szóló szerződést kívántak kötni a szeminárium vezetői. Ismét nyilvános hirdetés útján keresték a kellő anyagiakkal rendelkező, szakmailag is megfelelő vállalkozót. A választás Remenyik Bélára esett akinek ősei különböző bérletek révén, már a század elején kapcsolatba kerültek a szemináriummal. A család jómódját bizonyítja, hogy korábban a pusztaszikszói, majd a füzesabonyi vendégfogadókat bérelték, amelyek mint regálék tartoztak az érseki szemináriumhoz.

8 Az 1890. szeptember 17-én aláírt szerződés hat esztendőre szólt és lényegesen több megkötést tartalmazott, mint a korábbi özv. Dubravszky Sándorné megállapodása. Figyelmet érdemel ebben a szerződésben, hogy az évi bérlet összegét 1300,— Ft-ban állapították meg, amely a gazdasági helyzet változását tekintve is magasnak mondható. Az új bérlő az elmaradt felszerelésű de szakképzett munkásokkal rendelkező üzemben elérhető termeléssel biztosítottnak látta a magas bérösszeg fizetését és egyéb kikötések teljesítését.

9 Azonban ez csak elképzelés maradt, mert már a következő esztendőben és azután egyre gyakrabban fordulnak elő nehézségek a bérösszegének és más kötelezettségeknek teljesítésében. A gyár bérlői közötti váltakozás időszakában gyakran hónapokig volt pangás a termelésben. Ilyenkor többnyire csak a készárut festették meg, hogy abból elégítsék ki festők és edény készítők, munkások bérét. így történt ez Remenyikkel való szerződéskötés idején is aki egyidejűleg a többi között, az üzem műszaki berendezésének felújítását, korszerűsítését is tervezte az edények minőségének fokozása érdekében, ami abban az időben a megnövekedett kereslet és a kőedénygyárak közötti verseny során feltétlen szükségessé vált. A megállapodásban vállalt kötelezettségét azonban a haszonbérlő nem tudta éveken keresztül teljesíteni

10 Ez végül is azt eredményezte, hogy Apátfalva község vezetői nem a 8 E. Á. L. Egri Érseki Gazdasági levéltár I. Cl. 426/a és 427. sz. 9 E. Á. L. Egri Szeminárium iratai, Szerződések 1891—1900 No. 11. ,,Haszonbéri szerződés. 1890. szeptember 17. Samassa János az egri papnevelő intézet jószágainak igazgatója haszonbérbeadó, más részről Remenyik Béla és neje Támár Etelka mint haszonbérbe vevők között következőleg köttetett. 1. Haszonbérbe adatik... Apátfalva mezőváros határában létező kőedénygyár az ahhoz tartozó s a nagy templom mellett fekvő minden épületekkel, három malommal, vízvezetékkel, továbbá a városban fekvő eddig is a haszonbérlő által használt lakházzal, úgy a papíros kert s a Csancsa melletti kerttel, és a gyár körül fekvő addig is a gyár haszonbérletéhez tartozó ingatlanokkal. 2. Haszonbér tart 1890. okt. 1-től 1896. szept. 30-ig. 3. Évi 1300. frt negyedévi részletben és az összes kincstári és községi adókkal. 4. összes épületek tűz elleni biztosítása, 5. köteles a szükséges fát az intézettől vásárolni. 6. az összes javítások a bérlőt terhelik 50 ft. erejéig, valamint a csatorna, gát árok gondozása. 7. ,,Az épületek és a gyár felszereléséhez tartozó összes eszközök, ingóságok leltár szerint adatnak át haszonbérlőnek."... óvadék 325,— forint készpénzben. 8. társat nem vehet, bérlőt nem tarthat. 9. a szerződés be nem tartása esetén az intézet új bérlőt hozhat. 10. vitás kérdések a Heves megyei járásbírósághoz tartoznak." — Aláírások. 10 E. Á. L. Egri Szeminárium iratai u. ott. Az egri papnevelő intézet bérlőinek hátralékai 1891. okt. 20-án, „Apátfalván Remenyik Béla kőedénygyárbérlő a IV. negyedre eső 325 frt. haszonbérrel, az 1891-ik évi adó 30 frt. épületfenntartási díj és tüzbiztosítási díj megtérítésével." Az egri papnevelő intézet haszonbér hátralékosainak jegyzete 1892. január 20-ról." Apátfalván Remenyik Béla jelenlegi kőedénygyár bérlőnél 1891-re 185 frt 3 kr. adó, 25 frt. 43 kr. tüzbiztosítási díj megtérítésével, épület fenntartása 30 frt. 1892 I-ső negyedre 156 frt, a II-ikra 325 frt haszonbérrel." Az egri papnevelő intézet haszonbérlőinek hátralékai 1892. október 18-án. „Apátfalván Remenyik Bélánál a kőedénygyár után 1892. IV.-ik negyedére eső 325 frt haszonbér, 25 frt. 43 kr. tüzbiztosítási díj és 30 frt épület fenntartási illetmény az 1892-ik évi adó megtérítése." 16* 243