Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Molnár László: Az Apátfalvi Keménycserépgyár a XIX. század utolsó harmadában

bérlőtől, hanem a tulajdonostól — az egri szemináriumtól — követelték az elmaradt adót, valamint a nyersanyag kitermelésére felhasznált területek földadóját.

11 A nagy reményekkel induló vállalkozás nem tartott hat esztendeig és néhány év múlva Remenyik is gazdasági válságba került olyannyira, hogy ott hagyja a gyárat, amelyet azokban az esztendőkben a korábbi bérlő fia — Dubrovszky Antal már 1891-től kezdődően 1895-ig vezetett

12 Remenyik apátfalvi tevékenysége valóban csak néhány esztendeig tartott. Haszonbérleti szerződésének 8-ik oldalán töredékesen fennmaradt egy további megállapodás, amely szerintRemenyikBéla és felesége lemondanak a bérletről Nagy Zsigmond és Ferenc javára.

13 Valószínűleg az új bérlőkkel való tárgyalások 1892 végén, vagy 1893 elején történtek, mert Apátfalva községtől az 1892-től kezdődő évekre kérte a szeminárium Igazgatósága a nagyobb összegű adók elengedését, feltehetően az új bérlőre hivatkozva. Az egri érseki szeminárium birtokaihoz tartozó regálék jövedelmei között az apátfalvi kőedénygyár bérlete nem volt a legnagyobb. Jelentősebbek voltak a kocsmai, vásártartási, erdőkitermelési és mészárszéki jövedelmek. Azokban az évtizedekben azonban ez volt az egyetlen ipari vállalkozás, így mind a bevételi, mind a hátraléki kimutatásokban első helyen szerepelt az üzem a szeminárium gazdasági számadásai között. II. Az ausztriai birodalom gazdasági alakulása annak ellenére, hogy az 1830—40 közötti évtizedekben ugrásszerűen fejlődött mégis elmaradott volt a nyugati országok iparához mérten. A XIX. század első felében ugyanúgy, mint a későbbi időszakban is éreztette hatását az abszolutisztikus uralmi rendszer, szemben a haladóbb nyugati parlamentáris rendszerekkel. Az elmaradás okai között elsősorban a gazdasági alapkérdések jelentősek, mint a közlekedés fejletlensége, a hitelügyletekkel szembeni bizonytalanság, a pénzforgalom. A nagyobb tőke hiányában a termelés csak lassan fejlődött. A problémák hatottak a fogyasztásra, amely ugyancsak nem volt kielégítő az általános elszegényedés és a drágaság miatt. Mindezek mellett az ipar számára talán legjelentősebb megoldásra váró feladat volt a szakmunkásnevelés megszervezése. A múlt örökségeként fenntartott céhrendszer képzési gyakorlata még általánosan érvényben volt. Nem tudta azonban kielégíteni a fejlődő gyáripar igényeit, de még a kézműiparosságét sem. Az iskolarendszerű szakipari nevelés alapfokon és középszinten teljesen hiányzott. Az ilyen jellegű fogyatékosságok általánosan tapasztalhatók az egész birodalomban. Legelmaradottabbak mégis a hazai viszonyok voltak. A fejlettebb iparral rendelkező országok és területek mint Csehország, Morvaország, Szilézia és Alsó-Ausztria ipara már a korábbi évtizedekben megteremtődött, köztük elsőhelyen a porcelán és kőedénygyártás is. E két utóbbi jelentősége messze túlnőtt a birodalom határain, már a XIX. század második felében. A nagytömegű kivitel következtében jelentős bevételhez jutott a birodalom 11 E. Á. L. Egri Szeminárium iratai u. ott. A szeminárium 1892 és 1895 közötti évekre esedékes 496 frt. adójának elengedését kéri Apátfalva községtől. 12 E. Á. L. Bélapátfalva Rk. egyház Házasultak anyakönyve 1891. 15. sz. (másodpéldány) Dubrovszky Antal gyárveztő tanúként szerepel Gerlicze Rafael bakonybéli származású gyári festő házasságkötésénél. u. ott. Kereszteltek anyakönyve 1895. 69. sz. (másodpéldány) Gizella-Mária lánya születésénél, mint köedénygyár vezető került bejegyzésre. 13 E. Á. L. Egri Szeminárium iratai u. ott. I.(Remenyik Béla és felesége lemondanak Nagy Zsigmond és Nagy Ferenc részére,... a. a szerződés összes pontjai fenntartatnak módosítással. 1890. szept. 17-én a szerződést új bérlők megértvén és elfogadván... b. A bérlet meghosszabbíttatik 1905. december 31-ig azaz 12 évvel... с üzemi felszereléssel kapcsolatos megállapítások, (ez a töredékes szerződés sem ad pontosabb felvilágosítást az utolsó pontra, amely a felszerelést tartalmazza.) 244