Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Bakó Ferenc: A májfa és a májusi kosár Heves megyében

4. Ecséd Májfa. Nemcsak régebben, hanem napjainkban is állítanak májfát, főleg az eljegyzetteknek, a „gyűrűs lányoknak" viszik, de szeretőnek is. Az ajándékozás ideje régebben május első szombatja volt. A legény otthon maga díszíti, „kiszalagozza" a fát és ajándékokat rak rá, mint fügét, narancsot, léggömböt, vagy nejlon kendőt, cipőt, nejlon harisnyát. Sokszor levelet, vagy papírra írt „üzenetet" is helyeznek el rajta. A legény barátaival viszi, majd a kapuhoz, kerítéshez, a kutágashoz, vagy a háztetőhöz kötözi a fát. Előfordul, hogy több májfa is díszíti a lány házatáját. Egy ideig őrzi a fát, majd cigányzenével énekel, szerenádot ad a lánynak (Szeretnék május éjszakáján . . . kezdetű dallal). Ha villanygyújtással elfogadják a zenét, behívják a legényt és társaival együtt megvendégelik. Szendviccsel, borral, süteménynyel kínálják őket, végül a lány fehér zsebkendőt oszt ki a májfavívőknek. (A szerenád napjainkban már nem általános.) Ha elfogadták a májfát, csak május utolsó napján döntötték ki. íratlan törvény, hogy amíg áll, senkinek nem szabad hozzányúlni, még a lánynak sem. Régebben a hónap végén (IV.), vagy a kilencedik napon (I.) a vivő legények „kiveszik" helyéről a fát. Régebben először leszedték róla kampóval az ajándékokat és ha volt vállalkozó, felmászott az üvegért. Ha lehozta, az övé lett. Régi időkből a májfadöntésnek egy szertartásszerű mozzanatát írja le egyik adatközlőnk. A legények „felőtöztek maskarának és nagy fejszékkel vágták a fát, ami nehezen dőlt el, mert minden vágás után egy pohár bort ittak". Ilyenkor dalolták: „Kiskertembe kivirágzott a májfa, Nincsen olyan legény, aki levágja. Majd levágja hideg ősszel a harmat, Ejnye, babám, jaj, de gyáva legény vagy!" Ha nem fogadták el a májfát, már másnap, vagy harmadnap lekerült a helyéről. Ilyen esetben a lány nem viselte az ajándékokat és az édességből sem evett. Ha a lánynak nem tetszett a legény, vagy a májfa, maga készített egyet : gallyra rossz bögrét, üres üveget, rongyot kötözött és feltűzte a szalmakazal tetejére. Az ilyen májfa a legény közeledésének visszautasítását jelentette. Ehhez hasonló „csúnyafát", vagy „lim-lomos májfát" haragos szomszédok is állítottak egymásnak. — Szokásuk volt a legényeknek az is, hogy a májfaállítás éjszakáján elcserélték a kapukat, vagy kitolták a szekeret az udvarról. — Jelenleg a tanács elnökének, a népfront irodának, az iskolának a falu közepén lévő Ligetbe, továbbá a kocsma és a bálhelyiségek elé szokták májfát állítani. Ajándék. A virágkosár küldése a mai napig sem terjedt el. Ma küldenek ugyan feldíszített kosarat, de nem virággal, hanem édességgel töltik meg. Már a szülők idejében is szokás volt a májfa mellett egyéb értékes ajándékot és cserepes virágot is vinni, amit rossz idő esetén nem a fára, hanem az ablakba, vagy a küszöbre tettek. 5. Boldog* Ma már csak a szülők állítanak lányuknak fűzfa, vagy nyárfa májfát, esetleg a kisebb lányok is, saját részükre. Régen (III.) a fa megszerzése próbája volt a legény ügyességének. Az állíthatott csak, akinek legalább két éves szeretője volt már. Püspöki Mária fogalmazása szerint „a legény április közepe táján már körüljárta a határt és kiszemelte azt a fát, amelyet 7 A Mátra déli lábainál megtelepült palóc néprajzi csoport része. Népi kultúrájának vizsgálatában tekintetbe kell vennünk a XVHI. sz. végén kisebb létszámban betelepedett németek és szlovákok behatását. Ld. Soós I., i. m. 33.1. *A korábban Pest megyében tartozó falu etnikus jegyeit illetően a palóc néprajzi csoporthoz tartozik és azon belül is közel áll a délnyugaton, a Galga völgyében elhelyezendő alcsoporthoz. 267