Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Molnár László: Az Apátfalvi Keménycserépgyár Földváry Sándor haszonbérlete idejében (kb. 1850–1866 között)
anyagi helyzetével, valamint a társadalom egyes rétegeiben végbemenő rendeződéssel, amely a kiegyezést megelőző esztendőkben kezdődött. Ekkor az új helyzetnek megfelelően alakultak a társadalom osztályainak és rétegeinek művészeti igényei az elmaradottabb vidékeken és a falvakban. A társadalom ízlésének alakulására egyetlen gyár munkásságából következtetéseket nem vonhatunk le, azonban a kisebb edénygyárak egymás utáni megszűnése, az import, valamint a hazai tőkés termelés fejlődésének gyorsuló üteme szükségszerűen idézett elő válságokat az edény gyártásban. Ez előmozdította a nagyobb részvénytársasági, vagy családi tőke alapján működő vállalkozások sikerét, ahol a gépi felszerelés korszerűsége biztosította a kizsákmányolás fokozását. A fejlődést befolyásolta a külföldi edények erőteljesen növekvő behozatala, amely még a század utolsó évtizedeiben sem szűnt meg teljesen. 20 III. A gyár termékeinek értékesítése azokban az években elsősorban a közeli Egerben történt. 21 A kutatás során előkerültek olyan adatok is, amelyek azt mutatják, hogy az üzem éveken keresztül rendszeresen ellátta használati asztali edénnyel az egri érseki papnevelőt. Az egri szeminárium iratai 22 között lévő sáfári számadások kimutatásai részletesen felsorolják az elöljáróknál „prágai porcelán" megjelöléssel az edények egész sorát. 23 Ugyanezen kimutatásban a növendékek éttermében lévő edények gyártási helyére utaló megjelölést nem találtunk. Valószínűnek tartjuk, hogy azok a szeminárium birtokaihoz tartozó apátfalvi gyárból kerülhettek ki, hogy nem jelölték származási hellyel, kőedényről lévén szó természetesnek, illetve fölöslegesnek tartották. A részletes felsorolásban elsősorban a mindennapi étkezést szolgáló tárgyak szerepelnek: leveses tál (15 db), hosszú tál (9 db), szószos csésze (17 db), vastagételes tál (főzelékes) (19 db), tésztás tál (21 db), tányér (273 db), sótartó (21 db). A kimutatásban ezen kívül textil, üveg, ötvös és egyéb használati eszközöket is feltüntettek. — Az egyes edényféleségek mellett megemlítették a hiányzó mennyiséget is, amit feltehetően ugyancsak az apátfalvi gyárból pótoltak folyamatosan. A nagyobb tömegben előforduló asztali edények bizonyítják, hogy az apátfalvi gyárban nemcsak dísztányérokat és egyéb a környezet díszítésére is alkalmas edényeket készítettek, hanem nagyobb sorozatokban még ezekben az évtizedekben is étkészleteket, amelyek jellegzetes darabjai előfordulnak már a gyár egyik 1846-ban kelt jegyzékében. 24 20 Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése 1896. (megj. 1899) 12—13 o. 21 Eger (hetilap) 1864. 340. o. „Földváry Sándor apátfalvi kőedénygyár — raktára létezik Egerben Sir Antal úrnál, ahol minden féle edények leszállított gyári áron kaphatók." 22 Egri Szeminárium iratai 1851—1870. 11. sz. Intézeti éttermek leltára. (1869. szept. 17.). 23 Leveses tál 2, jó prágai porcelán Húsos tál 2, jó prágai porcelán Mártásos 2, jó prágai porcelán Vastagételes tál 2, jó prágai porcelán Tésztás tál 6, jó prágai porcelán Pecsenyés tál 2, jó prágai porcelán Mustáros ibrik 2, jó prágai porcelán Tányér 44, jó prágai porcelán Salátás tál 2, jó prágai porcelán Leveses tál 2, 1 rózsás és +1 kékszegélyű porcelán Mustáros csésze 2 jó rózsás porcelán két aljjal Tányér 25, jó rózsás porcelán Pecsenyés tál 2, jó rózsás porcelán Tésztás tál 1, jó rózsás porcelán Salátás tál 1, jó rózsás porcelán Csemegés tányérka 12 jó régi fehér porcelán Vastag ételes tál 1 hasadott kék szegélyű porcelán 24 Molnár L. : i. m. 275. o. 222
