Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)
„belső kis udvar"-t Q0 képeztek ki. A padlástéri kutatás során meg is találtam a falcsonkon meghagyott faragott párkánykő-szegélyt. Az udvart és a török-fürdő épületet, „U"-alakban folyosó vette körül, — s két szár végén 1—1 üvegajtó 91 nyílott a fürdőház mögötti területre. Az északi folyosóról egy kis fahíd ívelt át, — a mai szabadtéri gyermekmedence helyén elterült, — „Garasos fürdő"'*' 2- („Groschen-Bad") vizén. A folyosó-rendszer, illetve az utcai homlokzat középső részén épült meg a fürdő várócsarnoka. („Vorhaus"). 93 Tisztázódott a levéltári kutatás során, hogy Pyrker hévvizü fürdőházának, ma is meglévő, utcai homlokzatát és a bejárati középrizalitot 9 * Streimmelwöger Mihály építette 1839-ben. Számítottak idegen fürdővendégekre is, akik részére „Fördő Vendégszoba'''-bö\ hármat is építettek. 95 Az építkezések nyomán, négy kétkádas és két egykádas fürdőszobát rendeztek 6e. 96 Mivel 1829-ben Szarvas Ferenccel csak négy fürdőszobát építtettek, tehát Streimmelwögerrel még itt is bővítették a fürdőt. A fürdőszobákat és a folyosót négyzetes égetett téglalapokkal rakták ki. 97 Az utcai helyiségeket eléggé lapos csehboltozattal, a folyosókat pedig dongaboltozattal fedték. A tetőt „pala-sindel"-lel borították. 98 A fürdőt a kor igényeinek megfelelően felszerelték és berendezték. Jó fényt vetnek a fürdő szép berendezésére, a padláson talált és múzeumi megőrzésre méltó, e korból származó, igen szép, többszínű, domborművű, hengeres, mázas kályha szétbontott részei. E „cserép égetett kályhá"-kat Petrik Mihály fazekasmester 1840-ben állította fel. 99 Az 1839—40. évi építkezés, bővítés munkáján egész sor egri iparos dolgozott: Streimmelwöger Mihály építőmester mellett, Polereczky Alajos ács-, Markasoly Károly bádogos-, Hering András kovács-, Seres Antal és Pirk András lakatos-, Pócs Péter asztalos-, Schier József üveges-, Petrik Mihály fazekas-, Deliéi József tetőfedő-, Lang Sándor mázoló-, Pallovics Antal utcakövező-, Holczer György rézműves-, özvegy Jüsztl Anna harangöntőmesterek. 100 1839—40-ben, 25 547 forintot emésztett fel a termálfürdő bővítése és korszerűsítése. 101 A műemlékké nyilvánított klasszicista stílusban épült fürdőház, meglehetősen szerény megjelenésű. A főbejáratot, mely a homlokzatnak nem a mértani közepén helyeződik el, kettős pillér övezi és felül lépcsőzetes oromzat díszíti. E két-két oszloppillér, valamint a déli fal ablakközeiben kialakított oszloppillérek igen szerény dór oszlopfőkben végződnek. A déli fasík azért díszesebb, mint az északi, vagy a nyugati, mivel itt, éppen az érseki kertészet közvetlen közelében, egy korabeli metszet szerint, kedves kis fürdőpark terült el. 101 Az utcai homlokzat ablaknyílás-elosztása: 3—4. Itt az ablakok kerete a falsík elé ugrik, egyenes lezáródású, párkányos-oromzatos kialakítású. A többi oldal ablaka egyenes lezáródású, a falsík elé ugró, kőkeretes. Az egész épületet faragott kőpárkány koszorúzza. (Hasonló párkányzat övezte a belső kis udvar északi, keleti és déli falát is.) 90 EÁL.—EÉGL. 1563. rsz. Nr. 39., 112. 91 EÁL.—EÉGL. 1563. rsz. Nr. 88. 92 EÁL—EÉGL. 1563. rsz. Nr. 33., 101. 93 Lásd a 9. jegyzetet. 94 „Die Mauer gegen die Gasse". „Eine Mauer Resalit beym Eingang". 9. jegyzet alatt. 95 EÁL—EÉGL. 1563. rsz. Nr. 65. — EÁL.—EÉGL. 1557. rsz. Nr. 108. 96 Lásd a 70. fejezetet. 97 Lásd az 53. jegyzetet. 98 EÁL.—EÉGL. 1563. rsz. Nr. 4. 99 EÁL—EÉGL. rsz. Nr. 9., 21. 100 EÁL.—EÉGL 1557. rsz. alatti számadások. 101 EÁL.—EÉGL. 1563. rsz. (Rationes aediles super consummata reaedificatione Balnei Majoris... Anno 1840. redditae".) 178
