Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)
A hőforrások szakszerű gondozásáról sem feledkeztek meg. A „nyolcszögletű fürdőhely"-&t, a „belső cir cuius fürdő"-t hét láb (1,89 méter — S. I.) mélységig „kitisztították". 102 A munka igen fontos volt, a medence alján fakadó, kétségtelenül elhanyagolt 14 103 termálforrás zavartalan jövője érdekében. Szakszerűen, — a kitisztítás után, apró kaviccsal töltötték meg a kimélyített medence alját. 104 Gondoltak a szabadtéri fürdőzés egyre nagyobb népszerűségére, a Garasos-fürdő mellett „vetkező-fészer" 105 és „katonai kisebb vetkező fészer" , 106 azaz fürdőkabinok is épültek. 1840-ben már „a nagy melegvízi tónál is elkészültek a vetkezők". 107 A fürdőépület környékét is rendezték, kikövezték. 108 A fürdővendégek kényelmét szolgálta a „Gondűző, ,nevű „nyári mulató, étkezőhely". 109 Amíg annakelőtte a fürdőt csak nagyobb kerülővel, — a Hatvani, de inkább a Makiári kapun át — lehetett csak megközelíteni, Pyrker a városból, egy igen alkalmas helyen, új utat nyittatott. 110 A ferencrendiek temploma és a nagypréposti lak között épített új utat Pyrkerről nevezték el. Ma Egészségház utca a neve, — s a város belterülete felül, a fürdők felé, ma is a legfontosabb út. AZ EGRI TERMÁLVÍZ, MINT XIX. SZÁZADI GYÓGYTÉNYEZŐ Az egri „melegvíz" gyógyhatásának híre a XIX. század során is felkeltette a kémikusok és orvosok érdeklődését. E század során az első vegyelemzést, a pesti egyetem neves professzorának, Kitaibel Pálnak posthumus munkája közölte. 111 „Az egri vizek"-ről szóló fejezet Szovics egri gyógyszerész 112 „jelentése" alapján készült. Ő a termálvíz hőmérsékletét az érseki fürdőben 25° Réaumur 113 (31,2° Celsius — S. I.)-nek találta. Fajsúlyát, Meiszner-féle areométerrel mérve, l-nek állapította meg. 114 Sem a kék, sem pedig a piros lakmuszpapíron nem észlelt színváltozást. 115 A kémiai analízissel pedig „acidum carbonicum"-ot (szénsavat — S. I.) és „carbonas calcariae"-t 116 mutatott ki, mint oldott alkotórészeket. 117 Szovics, illetve Kitaibel, az érseki fürdő vize mellett, a szomszédos hőforrásokról is számot adott. A mai József-fürdő udvarában felbugyogó hőforrás, illetve melegvizű tó az egri káptalan birtokában volt s ezért „Káptalan-tó"-пак, „Lacus CapituW'-nak, „Kapitelteich"-nek nevezte. 118 Hőmérsékletét 17,75° Réaumurnek mérte. A harmadik forrás, az 102 EÁL.—EÉGL. 1563. rsz. Nr. 120. 103 Schulhof Ö. 239.1. 104 EÁL.—EÉGL. 1563. rsz. Nr. 28. 105 Lásd a 98. jegyzetet. 106 EÁL.—EÉGL. 1563. rsz. Nr. 47. 107 EÁL.—EÉGL. 1653. rsz. Nr. 67. 108 EÁL.—EÉGL. 1563. rsz. 112., 121. 109 Kubinyi F.— Vachot I. 40. 1. 110 Breznay I. 245.1. 111 Szőkefahi-Nagy Z. 609. 1.— Kitaibel P. 205.1. 112 A XIX. század során a gyógyvizek analízisében a gyógyszerészek is résztvettek, mint magas kémiai ismeretekkel rendelkezők. — Hőgyes E. 26—29., 58—61.1. 113 Méréskor a levegő hőmérséklete 10,1°C volt. 114 A hibás mérési eredmény azzal magyarázható, hogy a termálvízben oldott igen csekély alkotórészek jelenlétét, (akratotherma!) a kevésbé érzékeny műszer nem tudta érzékelni. 115 Az egri melegvíz igen enyhén lúgos vegyhatására (1*^6.95, 70.2) a lakmuszpapír nem érzékeny. 116 Mészföld = „terra alba="kalcium-karbonát, illetve hidrogén-karbonát. — „Az egri gyógyvíz kalciumhidrokarbonátos hévvíz.,, Zétényi E. 8. 1. 117 Szovics az analízishez sósavat, kénsavat, oxálsavat, báritvizet, gubacstinkturát és vérlúgsót („Lixivium sanguinis") használt. us ggy 1790 táján készült térkép is e néven jelzi: „Calida aqua capituli". A 10. jegyzet alatt. 12* 179
