Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Détshy Mihály: Adalékok a törökkori Eger történetéhez
A fejedelem szava olykor a Portánál elegendő lehetett egyik-másik egri pasa leváltásához is. Debreczeni 1633-ban két levelében is céloz erre: „ . .. elegh embertelenéül kezdette vala viselni magát azt hiszem nem igen tanacios eois es attól vagion, nem ártana ha io móddal változása lehetne, talán mas arról tanulna . . ." 15 ; „ ... Az Passák változtatása elegh Példát adna az utannok leweőknek .. .,, 16 Szava lehetett a fejedelemnek abban is, hogy a pasákat meghagyják tisztségükben, amint Debreczeni egyik 1636-ban írt levele sejteti: 17 „ ... Az Eghri Passa ha változik kár, ezzel immár ismeretsegeonk vala es iolis viselte magát Nagodhoz, nem ártót volna mellette teörekedni, ha mod volt volna benne, oli találkozik heleben ki az Nagod iozagihoz rozzol fogia magát viselni. . ." A fejedelem a közvetlen érintkezés mellett a török szándékairól, készülődéseiről természetesen kémek útján is rendszeresen tájékozódott. A török megszállta terület távolabbi részei mellett Egerben is tarttat kémeket. De híreket hoznak a hódolt falvak Egerbe bejáró bírái, jobbágyai, továbbá az egri fogságból szabadult vagy váltságdíjuk megszerzésére haza bocsátott rabok is. 18 A levelezésből elég részletesen értesülünk az egri török katonaság és martalóchad úgyszólván szakadatlan portyázásairól, kisebb-nagyobb rablóhadjáratairól, amelyekkel többnyire mélyen behatolnak a meg nem szállt területekre, gyakran a Rákóczi-birtokokra is. A portyák célja leginkább a rablás, falvak hódoltatása vagy a már hódolt községek adójának behajtása. Az állandó veszélyt jól jellemzi a fejedelem özvegyének, Lórántffy Zsuzsannának egyik 1654-ben írt levele, amelyben a martalócok elleni védekezéshez is ad tanácsot: 19 „ ... Az Teörök miatt való felelem mostis rettegteti az szegény hegj allyaiakat, értyük, de mi azt nem hihettjük, hogj anny Teörök Tatár gyűlt volna eöszve, mert Egren, s- akar holis szűk leuen most az széna, sokáig anny pogányság nem mulatozhat, mind az által az 15 1633. szept. 4. AFR fasc. 4. pali. 3. fol. 202—3. 10 1633. szept. 13. u. ott, fol. 208—9. Valószínűleg Méhemet pasáról van szó, aki 1634. február elején távozik Egerből. 17 1636. jan. 15. AFR fasc. 6. pali. 2. fol. 300—1. 18 Semse János I. R. Gy.-nek, Ónod, 1632. nov. 26.: „ . . . az mint az be jaro birak bizoniossan megh hozak. . ." (AFR fasc. 3. pali. 1. fol. 76—7.); D. T. 1636. szept. 4-én I. R. Gy.-nek: „Mind Budáról, Hatuanbol, Eghreol bizoniossan megh ertettwk . . ." (AFR fasc. 6. pali. 2. fol. 456.); D. T. 1639. dec. 30-án I. R. Gy.-nek: „En Zolnokon, Egerben Vigiaztatok Zegedreis el kvldeök es Giengieosreol Budarais, ha honnét mit érthetek alázatosan értésére adom Nagnak..." (AFR fasc. 8. fol. 216—7.); Gelléifi István Rákóczi Zsigmondnak, Ónod, 1651. máj. 3.: „ ... az Passat minden oraban varjak, ezen oraban érkezek egy rab mellyet az töb rabok csak ezen dologért botsattak ky, bizonyai mondgja hogy ez ejel Hevessen halt meg ma be érkezik Égre, Ugy értettek nemelj törökül tudó rabok, hogy ha be megien, mindgiart Rablani megyén vagy valamellyik vegh hazat akarja megh rontani, az Paraszt emberekis megh hozak hiret hogy igen felesed magával iön az Passa. . ." (AFR fasc. 21. fol. 156.); kémeket tartanak a király hivei is, így Wesselényi Ferenc főkapitány, akinek kéme titkos levelekkel és pénzzel elszökik, ahogy Gönczi András 1651. márc. 20-án írja: „ . . . ugyan Török Ferencnek hallom lenni kermegben gyakorta jártatta be Vesseteny Vram Egerben paraszt ember ruhájában, udvarában etek fogója volt. .." (AFR fasc. 20. fol. 165.) 19 Lórántffy Zsuzsanna (L. Zs.) Klobusiczky Andrásnak, a magyarországi Rákóczi-birtokok prefektusának (KI. A.), Fogaras, 1654. ápr. 7. (AFR fasc. 22. pali. 5. fol. 43—4.). A levelezésből időrendben a következő rablóportyákról értesülünk: 1615. okt. 16-i levélben (Sajó)szentpéteri malom felverése, 1616. márc. 7. Ónodon és Miskolcon kártevés, 1617. februárban (Tisza-) palkonya és Ónod elleni támadás (Sepsi Laczkó Máté krónikájában), 1633. okt. 2. Diósgyőri tiszttartók panasza disznócsorda elhajtása, emberek elragadása miatt, 1634. ápr. 14. Szendrő alá megy a török, 1636. jan. 3. (Hernád) szentandrást rabolják, 1644. dec. 12. (Erdő) horváti kirablása, 1646. aug. 11. Jólsva kirablása, 1651. nov. 16. török készülődés Hernád-völgyi falvak ellen, 1652. júl. 10. Hernád-völgyi falvak lakosságának menekülése, 1652. okc. 26. (Tisza-) tarján kirablása, 1654. márc. 6. török rablás, valószínűleg a Taktaközben, 1654. ápr. 7. Tokaj környéki falvak és Vilmány elleni készülődés, 1655. szept. 13. pribékek támadása Rátkánál, 1655. szept. 24. vilmányiak elhurcolása, 1655. okt. 2. alsóvadásziak romlása. 156
