Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Détshy Mihály: Adalékok a törökkori Eger történetéhez

ADALÉKOK A TÖRÖKKORI EGER TÖRTÉNETÉHEZ Eger 91 évig tartó török megszállásának (1596—1687) története még feldolgozásra vár.

1 A már kiadott forrásokon és adatokon kívül a Rákóczi család levéltára is sok, nagyrészt ismeretlen adalékot rejt.

2 Az egri törökkel kapcsolatos adatok, levelek vagy levélrészek viszonylagos bőségét e levéltárban több tényező magyarázza: elsősorban a Rákócziak politikai szerepe a XVII. sz.-ban, másrészt kiterjedt birtokaik fekvése az egri szandsák szomszédságában, sőt részben annak területén. Ezért az adatok mind politikai és hadtörténeti, mind pedig gazdasági tartalmúak. Előbbiek végigvezetnek az egri pasák történetén, az egri török hadivállalkozásain. Az utóbbiak a török katonai hűbérbirtokok rendszeréről, és e hódolt birtokok jobbágy lakosságának életéről tájékoztatnak. A török uralom alatt Eger a meghódított magyar terület északkeleti részének közigazgatási, katonai és gazdasági központja. Az egri szandsák szomszédos a váltakozva Habsburg királyok és erdélyi fejedelmek fennhatósága alatt álló keleti Felvidékkel és a Partiummal. Politikai és hadászati szerepét ezért mindenkor az erdélyi fejedelmeknek a Habsburg királyokkal és a Portával való viszonya határozza meg, egyben azonban a török birodalom terjeszkedésének is egyik szélső hadállása. Eger politikai és hadászati jelentősége először a Bocskai-felkelés idején mutatkozik meg. Ismeretes, hogy Szinán egri pasa fontos szerepet játszik a felkelés előkészítésében, majd a hadjáratban is.

3 E politikai tevékenységének érdekes dokumentuma az idősebb Rákóczi Zsigmondhoz, az egykori egri várkapitányhoz, utóbb Bocskai fejedelem utódjához Egerből 1604. november 14-én intézett levele.

4 „En vezér Seynan Passa, Az hatalmas es giőzhetetlen Török Czaszarnak keseben Eger Varának gongia Uiseleoie Az elő I(ste)n Akarattiabul. Tisztességes köszönetwnk es barátságunk Aianlasanak utanna, Mint Nagos Vitéz Urnák minden tisztességes dologban szolgalatunkat Aianliuk es I(ste)ntwl minden szerenczes io egesseget keuanunk Nagodnak. Errul Akarank Nagodnak Írnunk miuel hogi az Ur I(ste)n az őh kegielmes io uoltabul az Nagos Boczkai Istuannak Sziuet megh szállotta es az hatalmas Czaszarnak köntesehez ragaszkodót es feiet haitot. Immár sok magiar Urak es 1 Eddigi legrészletesebb feldolgozása Szederkényi N. : Heves vármegye története III. к.-ében (Eger, 1891.) távolról sem mondható teljesnek. Röviden jellemzi a kort Pataki Vidor: Az egri vár élete 31—33. o. A korszakra vonatkozó okleveleket közölt a Török-magyarkori történeti emlékek, Karácson L: Török-magyar oklevéltár, Dr. Fekete L.: Gyöngyös város levéltárának török iratai, az Adatok az egri egyházmegye történelméhez egyes füzetei, legújabban lzsépy Edit: Végvári levelek c. kiadványa. 2 A Rákóczi-család levéltárát (Archívum Familiae Rákóczi de Felsővadász, a továbbiakban AFR) az Orsz. Levéltár Pénzügyigazgatási (Kamarai) levéltárak osztályában őrzik. A jelzeteknél a továbbiakban a fasciculus számát, ezen belül a köteg sorszámát és a folium számát adjuk meg. 3 Szederkényi i. m. 196—9. o. 4 AFR fasc. 31. fol. 31—2. Címzése: Tekén têtes es böczwlletes Nagos Urnák Rákóczi Sidmondnak Nekem Szomszéd Uitez Ur barátomnak Adassék hamarsággal 153