Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–65) III.

Az évek során végzett munka eredményeként több méter vastagságú törmelékréteget távolítottunk el (43. kép). Kibontakoztak a Tömlöcbástya falai a lőrésekkel és a falszorost alkotó északi, külső várfal maradványai. A vastag törmelékrétegből igen nagyszámú régészeti lelet került elő, zömében újkoriak.

85 Legfelül a bélapátfalvai keménycserépgyár készítményeinek, lejjebb török edényeknek töredékeit találtuk nagy mennyiségben. Az északi várfal nyugati része erősen elpusztult. Itt több, csaknem ép török edényt találtunk közel egymáshoz (44—45. kép).

26 Az északi várfal helyreállítása és a falszoros nyugati felének feltárása — a XVI. századi szintig — megtörtént. A palota emeletének északnyugati sarkában feltárt akna kifolyónyílása is előkerült e szinten. Az akna kialakítása a palota falát képező északi, támpilléres várfal „kiegyenesítése" idején történt, a XVI. század végén. Ekkor falazták el kívülről a Tömlöcbástya keleti falában lévő déli lőréseket. Az építkezés során több másodlagosan felhasznált, mesterjegyes kváderkő került a palota északi falába. A falszorost északról határoló várfal belső falsíkján gerendasor fészke mutatkozott. Feltehető, hogy e magasságban egy belső védőfolyosó volt egykor. A fal nyugati részében — közel a Földbástyához — egy elfalazott ajtónyílás maradványa került elő. Az ajtó mögött a falszoros már igen szűk — a Tömlöcbástya északi fala mellett húzódik —, XVI. századi járószintje az ajtó küszöbénél mélyebben helyezkedik el. Az ajtótól kissé keletre és magasabban egy eltömődött „lőrést" bontottunk ki. Az északi külső várfalban még egy nyílást találtunk a feltárt szakasz közepe táján. Rendeltetését még nem ismerjük, talán ez is egy kisebb kijárat, kapu volt." AZ ÉSZAKI VÁRFAL KUTATÁSA Az északi falszoros kialakítása a Tömlöcbástya északi részének és az azzal „szemben lévő" Sándor-bástyának építésével kapcsolatban történt a XVI. század közepe táján. Feltehető, hogy a két bástya külső szögletei közé épített északi várfal zárta le az északi falszorost, amelyet valamivel később, a Zárkándy-bástya építésekor keleti irányba megnyitottak és egyben meg is hosszabbítottak.

28 Az északi falszoros hadászati jelentősége a későbbi 5 Igen gyakran találtunk a felső rétegekben mázatlan és zöldmázas tál alakú kályhaszem-, pipa-, kétfejű sasos- és más díszítésű újkori kályhacsempetöredékeket. 36 Az északi várfal Földbástya felé eső részénél végzett feltárása idején (1961. V. 20—24.) egymás mellett több török edényt találtunk. Nagyobb részük jellegzetes forma, kiöntőcsöves korsó, a száj- és fülrész sárga mázzal borított. A 44. kép 1. á. méretei: m 25 cm, sz. átm. 7,3 cm,t. á. 10,6 cm. Ltsz.: V. 66. 1.1. A 2. á. méretei : 24 cm, t. á. 10 cm. Ltsz.: V. 66. 1. 2. A 3. á. méretei: m. 20 cm, sz. á. 6,5 cm, t. á. 8 cm. Ltsz.: V. 66. 1. 3. A 4. á. az előzőektől elütő formájú, magas nyakú, bordás szalagfüllel, a nyak közepén és a vállon sok egymást követő, finoman bekarcolt, körbefutó hullámvonalas díszítéssel. Anyaga szürkére égetett agyag, leltári száma: V. 66. 1. 4. Az eddig leírt négy darab azonos napon és helyen került elö, az akkori terepszinttől 1—2 m között lévő laza, újkori törmelékrétegből. Néhány nappal korábban (V. 20.) találták e hely közvetlen közelében az ötödik török korsót (45. kép 1. á.). Hasonló formájú az előbbiekhez, nyaka, füle és kiöntőcsöve letörött. Magassága 24 cm, a talp átmérője pedig 12 cm. E hely közelében — egy évvel korábban — előkerült egy kisméretű, csaknem ép fazék is, öblös szájnyílással, kihajló szájperemmel, alatta zöldessárga alapon barna vonal-, hullámvonal- és zöld-piros (váltakozó) levéldísszel. A fazék alsó és belső része mázatlan. Magassága 12,2 cm, sz. á. 15,7 cm, t. á. 7,5—8,5 cm. Leltári száma: 60. 14. 1. (2. sz. régészeti leltárkönyv.). 37 Az északi külső várfalban feltárt középső nyílás („lőrés") keleti oldalán egy hevenyészett lépcsőt találtunk a törmelékréteg alatt, közelében pedig egy nagyméretű, bizonyára egykor a székesegyházhoz tartozó — leveles díszítésű — oszlopfő töredéke került elő, amely igen fontos leletnek tekinthető. 38 A vár XVI. század második felében készített alaprajzain az északi külső várfalnak a Sándorbástya tájékán „törése" van, amint a Zárkándy-bástya irányába fordul. Az eredeti irányt követve, a várfal a Sándor-bástya szöglete felé tart. Természetesen, más oka is lehet a fal irányában mutatkozó törésnek. 109