Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–65) III.

építkezések során csökkent. A XVII—XVIII. században megkezdődött feltöltése. Az egyre emelkedő szint egyik bizonyítéka a falszorosban feltárt tűzhely maradványa is.

39 A falszoros keleti részének feltárását a belső vár területén átvezető út akadályozza. A falszoros másik oldalát képező — a palota északi falának vonalában futó — várfal belső oldalánál azonban az elmúlt években is végeztünk kisebb kutatást. A várfal több építkezés során nyerte ma ismert vastagságát. A gótikus palota elpusztult keleti része mögötti falszakaszon — a palota szögleténél a fal emeleti szintjén — több megfigyelést is tettünk. A falkorona letisztításakor kisebb épületmaradványok csekély maradványait találtuk. Az egyiknek sarkában egy nagyobb kőlap volt, kissé bemélyítve, lefolyónyílással. A palota emeleti helyiségei és a falkoronán talált maradványok megközelítőleg azonos szinten helyezkednek el. E falszakasz alján — a palota jelenlegi északkeleti sarkánál — egy kisméretű nyílást is találtunk. A nyílás kávái épségben kerültek elő, boltozata leszakadt (46. kép). A palota jelenlegi, de részben középkori fala belemetsz az ajtónyílásba. A kávák túlnyúlnak a várfal belső rétegén, egészen a mögötte lévő „töltés" végén mutatkozó másik falrétegig. A belső falréteg mögötti töltésbe már a palota feltárásakor lehatoltunk az emelet északkeleti szögletében lévő akna mögött. Most keleti irányba haladtunk a köves törmelék bontásával. A töltésbe is behatoló kis ajtónyílás nyugati oldala mögött néhány edénytöredék és egy 6,3 x5,5 x 1,5 cm-es, csontfehérre égetett formakészítő negatív került elő (47. kép). A csontkeménységű cserépnegatív egy ifjút ábrázol, aki egy hölgyet tart maga előtt nyergében. A kis felületen kialakított jelenet igen jól szerkesztett, a szerelmespár és a ló alakítása életszerűvé teszi az ábrázolást. Hasonló formakészítő negatívok hazánkban ismertek ugyan, de számuk nagyon csekély. Az Iparművészeti Múzeumban őriznek két ép darabot, két töredék a nagyvázsonyi vár ásatásakor, egy másik pedig Pomázon került elő.

40 Ezzel a ritka darabbal szükséges egy kicsit részletesebben is foglalkoznunk. Az eddig előkerült és ismertetett hazai darabok két töredék kivételével — az egyik Nagyvázsonyban, a másik Pomázon került elő — egyházi jellegű jeleneteket ábrázolnak. A nagyvázsonyi töredék Krisztus háromszori megkísértését, az Iparművészeti Múzeum két hibátlan darabja pedig a betlehemi gyermekgyilkosságot. Az egri darab „lovagi" jelenete teljesen világi ábrázolás, s érdekessége, hogy egy püspöki székhelyen, a püspök várában került elő. A darab jelenetének, az alakok ruházatának és fegyverzetének vizsgálata, a lelőkörülmények, az anyag, valamint a készítésmód egyaránt arra utalnak, hogy ez is a kisméretű, sokszorosítás céljaira készített tárgyak csoportjába tartozik, azokkal feltehetően azonos időben, illetve nem sokkal később készült. Az bizonyos, hogy a Bode—Volbach munkájában bemutatott és a hazánkban talált darabok alakos ábrázolásai általában „mozgalmasabbak" — néhány kisebb, egy-két alakkal díszített tárgy kivételével —, kissé más jellegűek mint az egri darab, de ez nem mond ellent az azonos rendeltetésnek.

41 Elképzelhető az is, hogy a jellegben mutatkozó eltéréseket a 39 Ásatási jelentés. 1963—64. 40 Weiner Mihályné: Faragott faformák eredetének kérdéséhez. (XV. sz.-i cserépforma) Formmodel az Iparművészeti Múzeumban. (Műv. Tö/t. Ért. 1960. 115—118.) E helyen mondok köszönetet Weiner Mihálynénak, aki a külföldi anyaggal kapcsolatos feljegyzéseit, valamint annak képanyagát rendelkezésemre bocsájtotta. — Eri István: Gótikus agyagnegatívok a nagyvázsonyi Kinizsi-várban. Folia Arch. XI. (1959.) 141—49. — A pomázi töredéket a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Leltári száma: 60. 6. 13—15. с — A Németországban és Európa más városaiban (Bécs, Róma) található negatívokat ismerteti és értékeli Bode, W.— Volbach, W. F. Gotische Formmodel. (Berlin, 1918) с. munkája. (A kötet magyarországi könyvtárakban nincs meg. Az e munkából vett adatok Weiner Mihályné jegyzeteiben szerepelnek.) — A pomázi töredék — Beatrix királyné címerével — képe megtalálható Belitzky János— Sashegyi Sándor: Pomáz (Budapest, 1939.) 22. с munkájában. 41 Bár az egri negatív ábrázolása az említett darabokkal szemben kissé „statikusabb"-nak hat, az átnézett külföldi, egy, vagy két alakot ábrázoló daraboknál mégis jóval életszerűbbnek tűnik. 110