Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–65) III.

nek figyelembe vételével elkészítettük az ajtó rekonstrukcióját. Az ajtó magasságát a palota emeletén talált hasonló szélességű vállköves ajtó mérete alapján határoztuk meg (40. kép.).

£3 A 2. sz. helyiség feltárásakor egy hevenyészett falat találtunk a nyugati várfal közelében, azzal csaknem párhuzamosan. E falat elbontva, megtaláltuk a helyiség déli falának maradványait a padlószint vonalában. Ezt a falat és a keletit is lebontották, valószínűleg a barokk kori építkezések idején. A helyiség jelenlegi keleti fala is ekkor épülhetett. A fal konzerválásakor másodlagosan beépített reneszánsz köveket találtak. Az eredeti keleti fal maradványait a padlószint alatti rétegben ugyancsak megtaláltuk (33. kép). A barokk kori építkezés maradványai a 2. sz. helyiségtől keletre a felszín közelében kerültek elő. Egy részüket a helyreállítás után is megtartottuk. (E részek bontásakor is találtunk kisebb gótikus és reneszánsz kőtöredékeket.) A barokk épületek padlószintje kb. 1 m-rel magasabban volt az 1. és 2. sz. helyiségek szintjénél, s a falmaradványokon jól kirajzolódott a vakolat „vízszintesen" futó alsó vonalánál. A 2. sz. helyiség nyugati falát ugyancsak a várfal alkotta. A várfal belső oldalán későbbi ráépítések nyomai mutatkoztak. A rongált falfelület letisztításakor egy téglával átboltozott, háromnyílású „ikerlőrés" tűnt elő. Ez a lőrés egyidős az 1. sz. helyiségben előkerülttel, s ugyanakkor falaztak nyílása elé egy falköpenyt, mint annak. E lőrés belső nyílását sem tudtuk adatok hiányában helyreállítani. A lőrések — formájuk után ítélve — nem tartozhattak a középkori várfalhoz, azokat később, a XV—XVI. században készíthették. A két helyiség mögötti várfalban sok másodlagosan beépített, nagyméretű kő látható. Egyet — amely eredetileg a későgótikus székesegyházhoz tartozott — az 1. sz. helyiségben lévő várfalszakaszból bontottunk ki (41. kép). Ennek alapján feltételezhetjük, hogy e várfalszakaszon a XVI. század második negyedében folyhatott építkezés, javítás, amikor a székesegyház későgótikus részét bontani kezdték. A többi kő azonban korábbinak látszik. Az 1. sz. helyiségben ásott árok végében a várfal mélyebben fekvő részein is mutatkoztak átépítések. Ha a fent említett megfigyeléseket az 1568-ban készített alaprajz megfelelő részével egybevethetjük, azt látjuk, hogy a nyugati várfal e két helyiség mögötti része külön „egységként" kapcsolódik a várfal további részéhez, mintha külön és később épült volna ahhoz. E falszakasz déli vége — a 2 .sz. helyiség déli falán valamivel túl — egyenesen záródik és egy kis kiszögelése van a várfal további részéhez viszonyítva. A 2. sz. helyiség déli falának feltárt maradványa nyugati végével a várfalnak egy kisebb beszög:léséhez csatlakozik. A rajz alapján úgy tűnik, mintha a nyugati várfalnak e külön jelölt északi része a Tömlöcbástya helyén egykor álló torony déli szögletéhez kapcsolódott volna. Erre mutat az is, hogy a várfalszakasz és a torony palota felé eső fala egy irányba fut. Azt tehát bizonyosra vehetjük, hogy a nyugati várfalnak északi végén a XV—XVI. században átépítéseket végeztek. Az 1. sz. és 2. sz. helyiség a XV. sz. végén épülhetett, amelyre a kettő között lévő gótikus ajtó is utal. Az elképzelhető, hogy az 1. sz. helyiség valamivel talán előbb épült a 2. sz. helyiségnél. Ez esetben később vágták déli falába a gótikus ajtót. (Néhány faragott kő is előkerült az 1. sz. helyiség és a palota emeletre vezető lépcsője közti területen (42. кер)л

4 AZ ÉSZAKI FALSZOROS FELTÁRÁSA A középkori püspöki palota, a Tömlöcbástya és a Földbástya feltárásához csatlakozott a palota északi fala mögötti terület kutatása. A palota mögötti domb és az északabbra mutatkozó várfalmaradvány arra utalt, hogy itt egy zárt terület, az alaprajzokon is jelölt falszoros helyezkedik el. Hasonló, csak valamivel nagyobb méretű vállköves ajtók vezetnek a középkori püspöki palota földszintjén lévő dongaboltozatos helyiségekbs is. Ezek együtt készültek a gótikus, boltozott folyosó és a palota 1470 táján épített részeivel. Ennek alapján a 2. sz. helyiság kialakítása, s az ott lévő vállköves ajtó készítése is erre az időre tehető. A bemutatott gótikus keratkő a Tömlöcbástya déli bsjáratának közslébsn ksrült elő, s készítésének ideje a palota átépítésénél, a vállköves ajtóknál korábbra tehető. 108