Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: A noszvaji templom festett famennyezete

néhány táblán találunk itt figurákat, de a noszvajiaknál sokkal primitívebb ábrázolásmóddal. Az összehasonlításul közölt néhány megyaszói tábláról készült kép bárkit meggyőzhet erről. (IX. tábla 35. és 36. kép; X. tábla 37—40. kép.) Egy pár táblát azonban Asztalos Imre Noszvajon teljesen újonnan festett az elpusztultak helyett. Ezek közül a már említett, a presbitérium tagjait is felsoroló tábla kétségtelenül ekkor készült. Könnyen arra a következtetésre is juthatnánk, hogy a mester nevét megörökítő táblát is teljes egészében ő festette. Alaposabb vizsgálat után azonban arra a megállapodásra jutottunk, hogy a kétfejű sassal díszített táblát még a XVII. századi ismeretlen mester festette, aki talán a nevét is megörökíthette a címerállat felett lévő keretben, ahová később Asztalos Imre írta be a nevét és a restaurálás évszámát. A megyaszói templom karzatának egyik deszkáján is szerepel a kétfejű sas, de jóval gyengébb kivitelezésben, mintegy a noszvaji utánérzéseként. (X. tábla 37. kép.) Szokatlanul furcsának tűnik ugyan, hogy a hódoltsági területen készült asztalosmunkán a királyi Magyarország címerét fessék meg, de ha a magyar közigazgatási szervezet ténykedése ellen a törökök a hódoltság vége felé egyre kevesebb kifogást emeltek, talán érthetővé válik, hogy nem okozott problémát egy kis falusi templomban az ellenséges birodalom címerének ábrázolása sem, különösen más, hasonló ábrázolások között. Asztalos Imre munkájának kell tartanunk az egyik kék alapszínű, napot, holdat és csillagokat ábrázoló táblát is. (IV. tábla, 13. kép.) A tábla közepén és a széleken fehér keretvonalak között az alábbi szöveg olvasható: Ez Ház Istennek Hajléka. Mellynek Hűséges Dajkája T. es N. Bossanyi Kristina. Maiak. IV. v. II. Feltámad tinektek kik az én nevem félitek az igassagnak napja. — Jelent. XXII. v. XVI. Én vagyok ama fényes esthajnali tsillag. v. XX. Jövel Uram Jesus. A Malakiás prófétától és a Jelenések Könyvéből idézett szövegek betűtípusa azonos a presbitérium tagjait felsoroló tábla betűivel. De Bossanyi Krisztina nevének említése kétségtelenné is teszi, hogy a tábla 1734-ben készült. A község birtokosa ekkor ugyanis a korábban katolikus báró Bossanyi Krisztina, Szemere György özvegye volt.

22 Szinte teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy Asztalos Imre festette a kék alapon két fehér ludat ábrázoló táblát, amelynek hátterét fehér színű leveles motívummal töltötte ki. (V. tábla, 18. kép.) A festék színe és minősége azonos az előbb említett tábláéval és a díszítő motívum nehézkesebb vonalvezetése is az ő munkájára jellemző. Talán ő készíthette azt a négyzethálós, kék, piros és sárgás pettyegetéssel díszített tábla belső mezőjét is, amely alig illeszkedik be a többi táblák díszítményei közé. (VIII. tábla, 32. kép.) A fentiek alapján láthatjuk, hogy Asztalos Imre javítási munkája nagyobb részben nem érintette és zavarta meg a mennyezet korábbi festését és inkább csak a tényleges javításra, mint a teljes átfestésre kell gondolnunk. 22 EÉL Canonica Visitatio, Liber 3412., 63. lap. Szemére György 1703-ban halt meg. Bossanyi Krisztina később Ottlik Györgyhöz ment férjhez és Losoncon élt. 1765-ben halt meg. Lásd: Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest, 1911—1931., II. 394. lap. X. 115. lap. 149