Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái

arra mutat, hogy e műhelyben több fajta kályhát készítettek. Az egri várban talált keresztrózsa lehetővé teszi, hogy a budai vár lovagalakos kályharekonstrukcióját e kutatás alapján a keresztrózsákkal kibó'vítsük. E rekonstrukciót egyben az egri vár lovagalakos kályháira is vonatkoztathatjuk, a fenti darabok alapján feltételezve még egy változatát is A lovagalakos kályha hatására több helyen is készítettek később gótikus kályhákat: Eger, Fülek, Sárospatak.

10 E megfigyelést azzal bővíthetnénk, hogy miután Egerben is állt a lovagalakos kályha egyik példánya, így már e helynek közvetlen hatásával is számolhatunk. Lehetséges — mint már ezt korábban felvetettük —, hogy a budai várpalota részére dolgozó műhely egyes tagjai Egerbe is elkerültek formáikkal, s itt dolgoztak egy ideig, 1457 után. A Tömlöcbástyában előkerült egyik többszínmázas kályhacsempével azonos darabot a füleki várban már korábban is találtak. (Az is lehetséges, hogy a budai palota részére dolgozó műhely az egri püspöki palota építkezéseinek befejezése után más városok, várak részére is készített kályhákat. Az egri és a füleki anyagban mutatkozó jelentős egyezések (XVI. sz.) talán a gazdasági kapcsolatokon túl műhelykapcsolatokat is rejtenek.) Feltehetően a fent említett darabbal egyidőben készült a palota Ny-i, beszakadt boltozatú termének törmelékében talált két többszínmázas kályhacsempetöredék is. Az egyik egy oromcsempe töredéke lehet, a másikon egy gazdag redőzetű ruhába öltözött női alak egy férfi levágott fejét tartja kezében. Valószínűleg egy bibliai jelenet része látható a töredéken, feltehetően Keresztelő Szent János — esetleg Holofernes — fejét tartja kezében a női alak.

11 A fentiek alapján igen valószínűnek látszik, hogy a lovagalakos kályhák —. amelynek töredékei a gótikus palota ÉNy-i sarka közelében kerültek elő a Tömlöcbástyából és az É-i falszorosból — az egri püspök palotája részére készültek a XV. század harmadik harmadában. Miután a palotának csak emeleti részeit lakhatta a püspök — kettő, esetleg később három szobát — és ott kályhák helyeit is feltártuk, megkíséreljük megkeresni e helyiségekben a lovagalakos kályhák helyét. A püspöki palota építésekor az emeleten két nagy szoba, terem lehe9. ábra. Nagyméretű, fülkés kályhacsempe töredékei. Egri vár. XV. sz. II. fele dék feltehetően egy típusú csempéhez tartozott. A kúszólevél felső részén hiányzik a zöld máz. Holl Imre szíves szóbeli közléséből tudom, hogy a budai darabok között is előfordulnak egy-egy foltban máz nélkül hagyott darabok, amint a most bemutatott egri darabnál is megfigyeltük (10. kép). A most közölt két azonos méretű budai keresztrózsa (7. kép) közül az egyik mázas, a másik mázatlan. Elképzelhető, hogy e megoldással változatosabbá, színesebbé és mozgalmasabbá kívánta tenni a mester a kályhát. 10 Holl Imréé i. m. — Kalmár János: A füleki (Filakovo) vár XV—

XVII. századi emlékei. Régészeti Füzetek ser: II—4. szám (1959). XXXVII—XLIV. és LVIII—LIX. tábla. 11 A fülekivel (LIX. tábla) azonos egri darab mérete: 11,2x7,5 cm. Leltári száma: V. 65.8.1., 1—2. A többszínmázas oromcsempe (16. kép, 1. á.) leltári száma: V. 65.9.1., a női alaké V. 65.9.2. Ezen utóbbi darab magassága 14 cm. 101