Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái
tett (12. kép). 1 '- Ezek közül a Ny-felé esőnek falai nagyobbrészt megmaradtak, így kutatásaink elsősorban e falakkal kapcsolatosak. A másiknak csak Ny-i harmada maradt meg, erősen átépítve. E falakon nem találtunk olyan nyomot, amelynek alapján a gótikus kályha helyét feltételezhettük volna ott. Valószínűleg a helyiség K-i, elpusztult részében állhatott a kályha. A helyiség bejárata a várudvar felől lehetett a folyosóról — talán a DNy-i sarok közelében lévő ablak helyén, ahol egy küszöbkövet találtunk. 13 A palota emeleti, Ny-i termébe a folyosó felől egy lépcsőn felmenve jutunk. Szemben egy kisméretű, ajtószerű nyílást látunk az É-i falban. Rendeltetését még nem ismerjük. Lehetséges, hogy kályha állt e helyen, de azt a jobb felső sarokban látható égésnyomok nem bizonyítják kellően. E nyílástól kissé K-re egy kályha fűtőnyílását találtuk az É-i falban, előtte egy kályha alépítményét. Úgy gondoljuk, itt a palota XVIII. századi átépítése után rakhattak egy kályhát, amelyre a helyreállítás során elbontott újkori falak, a fűtőnyílás formája és helye utal. 11 E mellett, a nagy termet megosztó reneszánsz fal szögletében, egy másik kályhahelyet és fűtőnyílást is feltártunk. A terazzópadlón itt is mutatkoztak kályha alépítményének nyomai. A fűtőnyílást később magasabbra emelték, amely arra utal, hogy e helyen hosszabb időn át állhatott kályha. A fűtőnyílás, a vele egy magasságban lévő habarcsnyomok biztosan jelzik a kályha alépítményének és alsó részének méreteit, a falon megfigyelt átégett agyagtapasztással és meszelésnyomokkal együtt. 15 Ez az a hely a palota Ny-i termében, ahol a lovagalakos kályha állhatott, az emeleti helyiségek XVI. század elején történt megosztása előtt. Erre utal az a tény, hogy a fűtőnyílást egy újabb kályha — feltehetően a reneszánszkori átépítés idején, amikor kisebb szobákat alakítottak ki a palota emeletén építésekor magasabbra tették. A felépült válaszfal túlsó oldalán létesült sarokba is egy kályhát raktak. Ez is arra utal, hogy a nagy terem megosztása előtt a kályha a helyiség Ny-i felében állt. A megosztás után a K-i rész kályha nélkül maradt, ezért vált szükségessé ott új kályhahely kialakítása. A fentiek alapján valószínűnek látszik, hogy a lovagalakos kályha a palota Ny-i, emeleti termének közepe táján állott, az É-i fal mellett. Ez a kályha azonban nem az itt feltárt terazzópadlón állott, mert az megfigyeléseink szerint a reneszánszkori válaszfallal egyidős, s nyomai a megosztott terem K-i felében nem is mutatkoztak. E teremrészben négyzetes padlótéglák maradványait találtuk. Feltehető, hogy a palota emeletének egyes termeit a terazzópadló előtt téglapadló fedte. Valószínű, hogy az a két virágmintás padlótégla — gótikus —, amelyet a kályhacsempékkel együtt a Tömlöcbástya feltárásakor találtunk (az egyiken erős kopás nyoma látszik, a másikon nem, mert védett helyen lehetett, talán egy kályha alatt), a palota gótikus padlójának maradványa (11. kép). Más teremben talán a korábbi, Pataki Vidor ásatása idején talált majolika padlótéglák fedhették, díszíthették a padlót. Pontos lelőhelyét nem ismerjük, de feltételezhetjük, hogy a vár legfényesebb lakó12 Détshy Mihály—Kozák Károly : Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem 1959—1960. 31—70. A közölt alaprajzok a 45. és 48. képek felhasználásával készültek.) 13 A K-i helyiség D-i falában lévő ablak alatt egy küszöbszerű, vízszintesen fekvő követ találtunk. Talán itt lehetett eredetileg egy bejárat, amelyet később ablakká alakítottak. Ennek az ablaknak is megtaláltuk könyöklőjét. 14 E fűtőnyílástól közvetlenül Ny-ra egy újkori fal állott, amelyet a helyreállítás során elbontottunk. így e helyen is a sarokban állott egykor egy kályha. Ez is a kályha újkori voltát bizonyítja a fal túlsó oldalán látható kürtő formájával és helyzetével egybehangzóan (18. kép). |й Kozák Károly: Jelentés az egri várban végzett feltárásról. 1961. [. Ásatási napló. 21. Magyar Nemzeti Múzeum Adattára. 102
