Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: Eger középkori utcái

Ez a minaret mellett lévó' és a múlt században lebontott dsámi helyén volt.

41 Ennek alapján az utcát a jelenlegi Knézich Károly utca helyére tesszük. A török elől elmenekült káptalan tagjai a hódoltság után is ebben az utcában kaptak házakat és a XVIII. század közepéig laktak ezen a helyen.

42 OLASZ UTCA Az utca elnevezése a latinusok betelepedésével függ össze. A latinusok kérdését szakirodalmunk többször tárgyalta és az egri völgy francia eredetű telepeseiről is több tanulmány jelent meg.

13 Ezek alapján elfogadhatjuk, hogy a latinusoknak, vagy olaszoknak nevezett francia eredetű telepesek az egri völgyben a tatárjárás után települtek meg. A XIII. század végén több oklevél tesz említést ezekről." Eger városában csak a XV. század végén, az egri püspökség javainak összeírásánál találunk „Piatea Olaz" néven olyan települést, amelyet a francia telepesekkel hozhatunk kapcsolatba.

15 A Bakócz kódex Olazwcza-t említ, amely Heves megyében fekszik.

16 Az egri völgyben a patak választotta el egymástól Heves és Borsod megyét, tehát ezek szerint az utcát a patak jobb partján kellene keresnünk. Helytörténetíróink is itt keresték az utca helyét, de állításukat nem tudták alátámasztani.

17 A két megyét elválasztó határvonal korántsem tisztázott. A Bakócz kódex felsorolása Ciglédet és Felnémetet is Heves megyéhez tartozónak sorolja fel, holott ezek kétségkívül a patak bal partján helyezkednek el. Feltevésünk szerint az Olasz utcát a patak bal partján kell keresnünk. Igaz ugyan, hogy csak egy 1770 körüli adatra támaszkodhatunk, amely szerint egy területet így határoznak meg: ,,piatea Olaszi Újváros, quae nunc Csurgó dicitur"\

X6 Csurgónak nevezték még a múlt század közepén is a Május 1 utca egyik szakaszát, tehát az Olasz utcát ezen a tájon kell keresnünk. A város földrajzi nevei között egy Olasz ér elnevezésű vízfolyás is szerepel.

19 A kérdéses területen három ilyen vízmosás van: az egyik a Tetemvárból lefutó árok, amely a városfalon kívül vezette a Vécsey völgy összegyűlt vizét a patakba, a másik a Csurgó utca helyén lévő vízfolyás, a harmadik a Vécsey utca alsó szakasza, amelyet valaha szintén a lefutó víz mosott ki. Az elsőt a helymeghatározás szempontjából el kell vetnünk, mert kívül esik a városfalon, az 41 Vö.: Adatok az egri egyházmegye történelméhez H/1—2. Eger, 1887., 225—227. lap. 4- Vö.: Adatok az egri egyházmegye történelméhez II/l—2. Eger, 1887., 233—234. lap. 4:i Auner Mihály: Latinus. Századok, 1916., 28—41. lap. Bárczi Géza: A középkori vallonmagyar érintkezésekhez. Századok, 1937., 393—416. lap. Legutóbb Bakó Ferenc: Maklár c. településnéprajzi tanulmánya is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Lásd: Az egri múzeum évkönyve II. 1964. 287—315. lap. 44 1273: „villa Talva latina" CD. V/2., 304. lap. 1298: „magister Gekmvnus medicus de Latina villa" EÁL N. 28. f. I. n. 2. 45 LSJ 542. lap. Vö.: EÁL Érseki Gazdasági lvt. Liber 30. pag. 316—350. 1476-os és 1486-os urbáriumok. 4,! ВС 439., 346., 394., 445. lap. 47 Nagy Béni i. m. 247. lap. Kandra Kabos viszont Borsodba teszi: LSJ 542. lap. 48 EÁL Érseki Gazdasági lvt. I. Cl. A. 4. 315. rakszám. Az adatra Dr. Soós Imre levéltári igazgató volt szíves a figyelmet felhívni. Ezért, a tanulmány írása közben adott tanácsaiért és szíves lektori véleményéért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. 4<J Dr. Bakos József tanszékvezető tanár szíves szóbeli közlése. n