Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Kovács Béla: Eger középkori utcái
utóbbi kettő helye viszont megegyezik a levéltári adat helymeghatározásával. Ennek alapján az utca helyét a Május 1 utca déli szakasza -- Csurgó utca —Vécsey utca területre tehetjük. A XVI. századi dicalis összeírásokban és urbáriumokban mindenütt mint püspöki birtok szerepel és a városnegyednek külön bírája is volt. 50 ÁLMAGYAR UTCA Álmagyar a város külső piackörzetét alkotó községek közé tartozott ugyan, de röviden mégis foglalkoznunk kell vele. A város Álmagyar nevű utcája jogilag Álmagyar községhez tartozott, de egészen a vár alá nyúlt be és a XVI. század végére az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a fallal körülvett város egyik része a városon kívül fekvő községhez tartozott. Álmagyar a káptalan birtoka volt, 51 ahol Szent László tiszteletére 1331 körül templomot is emeltek. 5 '- 1362-ben minden hét péntekjére vásártartási jogot is kapott. 53 A piacjogok féltékeny védelme késztette a várost, illetve a püspök-földesurat arra, hogy az almagyari vásárokat néha fegyveresen is megtámadják és a kereskedőket az egri vásárra kényszerítsék. Emiatt több mint 80 esztendeig tartó pereskedés kezdődött. 54 A káptalan igyekezett kedvezményekkel biztosítani Álmagyar betelepülését és ezért 20, illetve 12 évi adómentességet ígért az ott letelepülőknek. 55 A török előretörésével a község lassan elnéptelenedett. A hódoltság alatt természetesen török birtokosa volt. A visszafoglalás utáni határjárásokból és az almagyari terület kiterjedéséről felvett tanúvallomásokból nyilvánvalóan kitűnik, hogy ez a terület a városfalon belül egészen a várig, illetve a patakig terjedt. 56 A középkori Álmagyar utca területét a jelenlegi Álmagyar utca két oldalára tehetjük, amely nyugat felé a patakig, kelet felé a régi külső vár délkeleti sarokbástyájáig, tehát a jelenlegi Mekcsey utca— Szabó Sebestyén utca vonulatáig terjedt. 50 1546: Olaz wcha: episcopi Agriensis, portae VII 1/2 OL Dicales Conscriptiones XVI. kt. I. lap. 1549: Olaz wcha: episcopi Agriensis ; portae: UH. pauperes: V; desertae: III. U. o. 3. lap. 1551 : Piatea, Olaz wcha vocata: Sessiones intégras incolentes: 8. — Sessiones médias desert is aliis partibus mediis incolentes: 4. — Sessiones intégras desert is quartaliciis incolentes: 2. — Sessiones quartales desertis tribus partibus incolentes: 2. — Libertini: 1. OL Urbaria et Conscriptiones fasc. 1. nr. 1. 1558: Piatea Olaz wcha: Hanc plateam incolentes sint septem. Nobiles sunt sedecim. Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI— XVII. század. Budapest, 1959., 696. lap. 1567: Olaz vcza: 5'/ 2 telken lakik 50 colonus. 25 1 / 2 telken lakik 32 nemes. OL Urbaria et Conscriptiones fasc. 1. nro. 2. 1572: Olaz vcza: 19 Vi telken lakik 70 colonus. Kecskeméti ref. főiskola könyvtára, Jerney gyűjtemény XXIV. kt. 10. 1577: Olaz utca: Polgárok: 24, nemesek: 39. OL Urbaria et Conscriptiones fasc. 1. nro. 3. 51 EÁL N. 1. D. 1. f. 1. n. 11. 62 EÁL N. 1. D. 4. f. unicus. n. 1. 53 EÁL N. 3. D. 2. f. 1. n. 1. 54 А рггге vonatkozó oklevelek: 1381: EÁL N. 3. D. 2. f. 1. n. 2. 1423; EÁL N. 3. D. 2. f. 1. n. 5; 1424: EÁL N. 3. D. 2. f. I. n. 6; 1447: EÁL N. 3. D. 2. f. 1. n. 8; 55 1448: EÁL N. 3. D. 2. f. 1. n. 12. 6 « 1695: EÁL N. 3. D. 2. f. 1. n. 18—20. 6* 83
