Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról

általában vasból volt. A lantalakú csat szélessége 3,5 cm, tehát a bronz nagyszíjvégnél keskenyebb. Hogy a szeméremcsontok között feltárt és széttört példány melyik öv tartozéka lehetett, tehát, hogy melyik öv csatját vágták le,

2:í azt eldönteni nem lehet. (IV. t. 15-16.) 6. Vaskés. Keskeny pengéjű bicska, hossza a markolatnyúlvánnyal 11,1 cm volt a sírban. A jobb singcsont alsó részénél, kívülről csaknem hozzátapadva került elő. (IV. t. 14.) 7. Üvegkockák. 6 darab kisméretű sárgásbarna üvegkocka a jobb medence és az ágyékcsigolyák szögletében hevert egy tenyérnyi felületen. A kockák egyik felületén ragasztás nyomai állapíthatók meg. Ezzel átellenes lapjukat aranyfüsttel vonták be, amelyre védő üvegréteg került. Nem szabályos és egyenlő nagyságú darabok. Leghosszabb éleik (az aranylemeznél): 0,92—0,7 cm. Anyagukat Vörös István vizsgálta meg.

24 Csaknem bizonyos, hogv mozaik darabok; feltehetőleg bizánci mozaikképből valók. (IV. t. 1-7.) 8. Karperec töredéke. Kék színű üvegből készült, a külső felületén két borda fut. Az üvegkockák között volt. La Têne D.-korú (vagy császárkori kelta) készítmény.

25 (IV. t. 10.) 9. Kovakő. Világosbarna darab. A medencenyílás bal szélén, az egyik kettős pajzsú lemez alatt jutott felszínre. (IV. t. 11.) Az üvegkockák és a kovakő távolsága 10—12 cm. Valószínűleg ezek egy tarsolyban voltak, amely kissé rézsútosan nyugodott a halott hasán, jobboldalt. A kés és a tarsoly a bronzdíszes övről függött le, az avar sírokban megszokott helyén találtuk.

26 10. Kéregmaradványok. A bal medencelapát felső szegélyétől 3—4 cm-re ÉNyfelé (ill. a nyílcsúcsok irányában), 8 cm hosszú, keresztirányban domborodó felület bontakozott ki, színe a csonthoz hasonlatos. Átmérője alul csaknem 6 cm, a nyílcsúcsok irányában elkeskenyedik. A szélesebbik végénél a keleti pereme kissé a felső alá hajlott. Itt a peremtől 3 mm-re ovális lyuk figyelhető meg. A felületen alul bekarcolt rácsminta látható, amelyet párhuzamos vonalakkal húzott árkádos ívek kereteinek. Ezeken túl előbb betűzdelt pontokkal díszes mezőny, majd körös minta vehető ki. Kettős kört a rácsos mezőnyben is láthatunk. — A helyszínen készült rajz Hüftengürtel) velejárója a díszes csat és nagyszíjvég stb. (Acta i. m. 447—449.). — Nyomban felmerül azonban a kérdés: vajon két nadrágszíjra következtethetünk-e olyan sírban, amelyben a csontváz medencéjén két vascsat volt? Szegényes mellékletü sírokban gyakori, hogy a medencén kétféle kivitelű vascsat fekszik; az egyik rendszerint az ágyékcsigolyák közelében, bronz pecekkel. Ha a deréktájon vaskés és tarsoly maradványának nyomaira is még rábukkanunk : ilyen esetben a nadrágszíj mellett egy derékszíj feltételezése teljes mértékben indokolt. 23 László Gyula több előkelő férfisír leletegyűttesében nem találta meg a díszövekhez való csatot, s ezért a csat levágására gondol: babonás szokásból kioldott övvel temetkeztek. (Études archéologiques sur l'histoire de la société des avars. AH. 34. [Bpest 1955] 262.). — Különösen a rozettás díszü fegyveröveknél (ez a kifejezés lehet a legmegfelelőbb erre az övfajtára) nem találkozunk az övnek megfelelő csatokkal ; a rozettás szíjazatot általában a halottra vagy melléje helyezték. 24 Vörös ístván egyetemi adjunktus (ELTE Ásványtani Tanszék) szíves fáradozását ezúton is megköszönöm. Szakleírását az egri múzeum adattárában helyeztük el. 25 A hazai anyagban közeli párhuzama nincs. De hasonlók nagyobb számban kerültek elő a délnémetországi kelta települési rétegekben. (Krämer, W., Manching. Ein vindelikisches Oppidum an der Donau. Neue Ausgrabungen in Deutschland (Berlin 1958) 193. —) Ezúton is megköszönöm Bonis Évának és Thomas Editnek szíves útmutatásait az avar temető kelta és római eredetű leleteivel kapcsolatban. 20 Vö. László Gy., Arch. Ért. 1940. 91 skk., és Arch. Ért. 1941. 175. 3* 35