Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumi szervezet tevékenysége 1964-ben

pénzlelet. A hadtörténeti gyűjteményt főként vásárlás útján fejlesztettük, az egri vár gótikus épületének emeletén rendezett állandó kiállítás számára számos későközépkori fegyvert vettünk. A megyei múzeumi hálózat gyűjtőterületén saját kutatóink mellett más, központi intézmények szakemberei is vezettek ásatásokat. Ezek némelyikét nemcsak anyagilag támogattuk, hanem régészeink résztvételével is. Ilyen volt a felsőtárkányi Várhegyen végzett őskori telepfeltárás Párducz Mihály vezetésével; a feldebrői altemplom és környezetének feltárása Méri István vezetésével; és a bélapátfalvai ciszterci apátsági templom mellett a kolostor alapfalainak kiásása Valter Ilona vezetésével. Az Országos Műemléki Felügyelőség folytatta a korábban megkezdett egri vár-ásatást Kozák Károly vezetésével és a kisnánai vár feltárását Pamer Nóra résztvételével. Kutatóink az év folyamán három régészeti tárgyú tanulmányt írtak. Szabó J. az egyiket ,,Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn" és egy másikat ,,A későavarság továbbéléséről az Alföldön a X. században" címmel. Kovács В., Erdei F. építészmérnökkel együtt a váraszói románkori templom régészeti feltárásának eredményét és a műemléki helyreállítás menetét, módszerét ismertette. A néprajzi gyűjtőmunka súlypontja 1964-ben a tárgyak gyűjtése volt. Tekintettel a néprajzi muzeológusok kis számára és a múzeumok gyűjtőterületén adódó sokrétű, nagy mennyiségű feladatra, ezeket részben külső kutatók felkérésével és közreműködésével igyekeztünk megoldani. Az év folyamán összesen 87 napi munkaidőben végeztek belső és külső kutatóink gyűjtést (utóbbiak között Takács Béla Sárospatak, Tóth János Jászberény és a debreceni egyetem több hallgatója), melynek eredménye Egerben 799, Gyöngyösön 94 tárgy volt. A néprajzi gyűjteményt gazdagító tárgyak csoportjából ki kell emelnünk a következőket: Egerben egy teljes asztalosműhely szerszámanyaga és eszközei, Hatvanban egy mézeskalácsos műhely egész felszerelése, melyet már a tervezett hatvani múzeum gyűjteményébe szántunk; Gál Gyula szilvásváradi nevelő kb. 200 darabot kitevő, főleg népművészeti jellegű magángyűjteménye, melyet a létesítendő szilvásváradi kihelyezett, állandó kiállítás céljára vásároltunk, végül népviseleti tárgyak Sirok községből. A bélapátfalvai apátsági templom mellett folyó régészeti feltárás irányította figyelmünket a korábban ott működő kőedénygyár egyes munkaeszközeinek (pl. nyomó minták) és a gyár termékeinek összegyűjtésére. Az egri múzeum a bélapátfalvi keménycserépből addig is szép gyűjteménnyel rendelkezett, de Molnár Lászlónak, a gyár monográfusának közreműködésével sikerült ezt a kollekciót gazdagabbá, teljesebbé tenni. A Heves megye területén a XVIII. sz. óta működött mátrai és bükki üvegfúvó huták néprajzi jellegű, vagyis a parasztság használatára készült termékeinek gyűjtésére szakértőként dr. Takács Bélát kértük fel, aki munkatársával nagy értékű és mennyiségű tárgy-együttest hozott be az egri múzeumba. A tárgyak gyűjtése mellett a múzeumi szervezet néprajzos muzeológusai témagyűjtést is végeztek. Bakó F. évekkel korábban megkezdett munkáját folytatta Heves megye községeinek településrajzával és népi építkezésével kapcsolatosan. Kovács A. a barkó és palóc juhászat körében végzett tanulmányokat, melyekkel egyetemi szakdolgozatát kívánta kiegészíteni. A témagyűjtések eredményét kutatóink tanulmányokban dolgozták fel. Bakó F. Maklár község településrajzát és népi építkezését, Kovács A. pedig az észak-heves megyei juhászat építményeit írta le. A természettudományi kutatómunka Egerben a paleontológiái és entomológiai gyűjtemény továbbfejlesztésére irányult. Az 1964. évre tervezett 108 helyett 132 napon végeztek gyűjtést, Jablonkay József részfoglalkozású kutató ugyanis vállalt kötelezettségét ezen a téren is messzemenően túlteljesítette. A múzeum birtokába került 254