Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumi szervezet tevékenysége 1964-ben

természettudományi anyagból kiválik jelentőségét tekintve a múlt század végén keletkezett Kempelen Radó féle lepke és rovargyűjtemény, melyet a ciszterci rend gimnáziumának jogutóda, a Gárdonyi Géza Gimnázium adott át a múzeumnak. A természettudományi anyag összes gyarapodása az évben 2800 db és a csupán szekrény kataszterbe felvett 13 614 db rovartani tárgy volt. Az őslénytani tárgyak nyilvántartását a korábbi évek gyakorlatának megfelelően külső kutatók végezték és ennek során dr. Schréter Zoltán főgeológus egy nagyobb mennyiségű és régi gyűjtésű együttest határozott meg és selejtezett. — A gyöngyösi múzeum kutatói az év folyamán 134 madarat és kisemlőst gyűjtöttek és Jablonkay József gyűjtéséből mintegy 650 lepke került be a Mátra Múzeum raktárába. Összesen két természettudományi dolgozat készült, mindkettő gyűjtési beszámoló, a múzeumi szervezet évkönyve számára. Helytörténeti gyűjtés Egerben és Gyöngyösön is nagyobbrészt a legújabbkori, Egerben emellett a középkori történelem körében folyt. A helytörténeti gyűjtés nem annyira tárgyakat, hanem adattárba kerülő iratokat, fényképeket, dokumentumokat eredményezett. Itt említjük meg azt a 137 db iparművészeti tárgyat is, melyek első sorban az egri vár gótikus épületében rendezett állandó kiállításon kerülnek bemutatásra. A már fentebb említett fegyvereken kívül különösebb figyelmet érdemel közöttük egy gótikus falkárpit, 4 db keleti szőnyeg, 2 db reneszánsz szekrény, 1 db reneszánsz és 1 db gótikus asztal. — Az év folyamán helytörténeti témakörben — ide értve a legújabbkori történetet is — három tudományos és egy népszerűsítő dolgozat készült. Közöttük legjelentősebb Nagy Gyula Gyöngyössolymos történetét tárgyaló, mintegy 10 nyomdai ív terjedelmű monográfiája. Lénárt Andor restaurátor fő feladata a tervévben a gótikus palotában kiállításra kerülő tárgyak kezelése volt. E mellett természetesen konzerválta az évi néprajzi tárgy-gyarapodást és nem utolsó sorban a verpeléti kovácsműhely szerszámkészletét, mely az évben kiállításra is került. Restaurátorunk, aki egyelőre kevés gyakorlattal rendelkezik, részt vett a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának egy hónapos tanfolyamán, hogy az eredményes munkához szükséges szakmai ismereteket megszerezhesse. Adattáraink, mind az egri, mind a gyöngyösi múzeumban tovább gazdagodtak. A gyűjtött anyag főleg helytörténeti, vagy méginkább legújabbkori-történeti volt. Egerben az évi gyarapodás 1 691, Gyöngyösön pedig 1 537 db volt. Egerben a fotonegatív gyűjtemény az évi 362 db gyarapodással elérte a 13 427 tételt, Gyöngyösön az ennek megfelelő számadatok: 547, illetve 1098. A múzeumi szakkönyvtár növekedése Egerben 452 könyv és 73 folyóirat, Gyöngyösön 451 könyv és 68 folyóirat volt. Ezzel a könyvtár állománya Egerben 6 159 kötet könyvre és 1 508 folyóiratra, Gyöngyösön 1786 könyvre és 460 folyóiratra emelkedett. Ez évben indult meg, a múzeumi évkönyv megjelenése után, a külföldi kiadványcsere, amelynek keretében mintegy 25 állam több mint 100 intézményével létesítettünk kapcsolatot. A múzeumi szervezet dolgozóinak legjelentősebb népművelő tevékenysége ebben az évben is az állandó kiállítások bemutatása volt. Az egri múzeum látogatottsága megközelítette a 340 000 személyt, kb. 20 000-rel többet, mint az előző évben. A látogatottság fokozása érdekében az év elején 3000 körlevelet küldtünk szét és hetente egyszer rádióhirdetést vettünk igénybe. A gyöngyösi múzeumot 11 966, a parádi palóc házat 7400 személy látogatta. Szeptember közepén Egerben új típusú belépőjegyeket vezettünk be, mellyel lényegesen megváltoztattuk a kiállítások bemutatásának rendszerét. Eddig a vár mind a három állandó kiállításán önálló pénztár volt 1 — 1, illetve 2 Ft-os belépő255