Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumi szervezet tevékenysége 1964-ben

BESZÁMOLÓ A HEVES MEGYEI MÚZEUMOK 1964. ÉVI MUNKÁJÁRÓL A megyei tanács Művelődésügyi Osztálya felügyelete alá tartozó múzeumi hálózat 1964-ben az egri Dobó István Vármúzeumból, a gyöngyösi Mátra Múzeum­ból, a parádi szabadtéri múzeumból és a tarnamérai helytörténeti gyűjteményből állt. Az esztendő során a megyei szervezet egy új létesítménnyel, a verpeléti műemlék kovácsműhelyben elhelyezett ipartörténeti állandó kiállítással bővült. Gyűjtő, nyil­vántartó és megőrző tudományos munkát a szervezet munkatársai Egerben és Gyöngyösön végeztek. A megye területén jelentkező tudományos feladatok ellátása hat főfoglalkozású és három mellékfoglalkozású kutatóra hárult. Egerben az egész megyére kiterjedő hatáskörrel a következő muzeológusok működtek: Bakó Ferenc a néprajz, Szabó János és Kovács Béla a régészet, dr. Korompai János az irodalomtörténet, Rozsnyói Márton a paleontológia, Dancza János a legújabbkori történet és Jablonkay József az entomológia területén. Gyöngyösön, a Mátra hegységre és a Gyöngyösi Járásra kiterjedő gyűjtőkörrel Nagy Gyula ornitológiai, és Molnár József legújabbkori történeti kutatómunkát végzett. Egerben aug. 15-tel a kutató létszámban változás állt be: Kovács Attila néprajzszakos muzeológus megvált a múzeumtól és helyére dr. Korompai János lépett. A múzeumi hálózat 1964-ben felhasznált költségvetése az időközben kért pót­hitelekkel együtt 2 141 250 Ft volt, melyből a tudományos munka fedezetét biztosító 07. rovat összege 260 500 Ft-ot tett ki. A belépőjegyek eladásából és a saját kiadvá­nyok értékesítéséből eredő bevétel 483 657 Ft volt. A múzeumi szervezet felettes hatósága a tudományos, népművelő és adminisz­tratív tevékenység elősegítése céljából az év folyamán egy személygépkocsi haszná­latára adott lehetőséget olyan módon, hogy azt dolgozóink a megyei művelődési házzal közösen vehették igénybe. A muzeológiai szaktudományok közül kutatóink legnagyobb intenzitással a régészetet művelték. Ásatással, leletmentéssel és terepbejárással 138 munkanapot töl­töttek, melynek eredményeként a régészeti gyűjtemény 297 egyedileg számbavehető és mintegy 1300 db, még restauráló kezelést igénylő tárggyal gyarapodott. A megye régészeinek tevékenységéből kiemelkedő jelentőségű a II. Tiszai vízlépcső építését megelőző terepbejáró és nagyarányú leletmentő munka: Poroszló határában terep­bejárást végeztek, Kiskörén pedig egy nagyobb népvándorláskori temető feltárásánál működtek közre. Szabó János a megyén kívül, Szarvas határában a Magyar Tudo­mányos Akadémia támogatásával honfoglaláskori temetőt tárt fel. A megyei régészeti gyűjtemény kora-vaskori, szarmata és avarkori tárgyakkal gazdagodott, valamint középkori anyaggal, melyben előkelő helyet foglal el a hatvani és az Eger-tihaméri 253

Next

/
Oldalképek
Tartalom