Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

Az egyesített Borsod megyéből Bükkzsérc, Tibolddaróc, Lénárddáróc és Lak helységekből érkeztek igenlő válaszok. Bükkzsércen a belterület mellett Szérűskert­nek nevezett kisebb kertcsoport van, melyen csűrök nem, de 3 — 4 egysejtű, ,,pelyvás , ''­nak mondott kő épület állt. 112 Tibolddaróc mellett néhány gazdag családnak volt szérűskertje, az egyikben csűr, a többiben istálló, „törekes", és műhely volt. 11:i Lénárddarócon két helyen, a templommal szemben és a Temetőelej nevű falu melletti dűlőben rakodók voltak, ahol takarmányt tároltak, mert szűkek voltak az udvarok. A rakodókon épület nem volt. 111 Lak község mellett is voltak szérűskertek, amelyek­ben csak csűr állt. 115 Ezek az adatok, mint általában a levelezés útján nyert értesülések bizonyos fenntartással kezelendők, mert mind a kérdés, mind a válasz esetében félreértés is lehetséges. MEGJEGYZÉSEK Áttekintve a Mikófalva településszerkezetéről eddig elmondottakat, néhány összegező megjegyzés kívánkozik még ide, történeti adataink ismeretében a lakótelek és csűröskert viszonyáról, valamint a jobbágy és nemesi udvarok formáinak, elren­dezésének különbségeiről. Az osztottság keletkezése, annak indítékai valójában ismeretlenek, ezért hasznos lehet minden adat vagy feltevés, mely többv ilágosságot deríthet az emberi munka és otthon e színtere kialakulásának folyamatára. Mikófalva lakótelkeiről a XVII. századból adják adataink az első tudósítást, de szűkszavúan, csak a telek nevét és szomszédait határozva meg. Kovács András vála­kozásának ügyirata 1727-ből már többet mond a telekről. Először is azt a negatívu­mot, hogy nem osztják el, mint a házat, földet és az ingóságokat, feltevésünk szerint azért, mert ennek jogi, vagy gazdasági akadálya volt. Kétségtelen, hogy mind a nemesi, mind a jobbágyi telkek nemcsak 1748-b?.n osztatlanok, hanem a Matyó hadé még 1858-ban is, ha az ekkor keletkezett térképnek hinni lehet. 1727-ben a házon kívül még csűrje is van a hadnak, de nincs utalás arra, hogy hol: a lakótelken-e, vagy egy attól elkülönített kertben. Mindkét lehetőséggel számolni kell, mert arra is van példa, hogy a kert a telek mellett, vagy azon van és az is feltehető, hogy külön kert­jük volt, amit épp úgy nem oszthattak el, mint a lakótelket. Még a XIX. század végén is több példa van a kertek és szérűk osztatlanságára, de ugyanakkor maga a csűr több részre osztott. Az 1748. évben készült vázrajz valószínűleg több kertet is ábrázol, de közülük kettőt beltelekként meg is jelöl. Ezek a kertek a két régi földbirtokosé, a Bekényeké, akik a XV. században és feltételezhetően a XVI. század első felében Mikófalván is laktak. Ebben az időben nincs nyoma annak, hogy akár az újabb birtokos Almásyak, akár a kisnemeseknek különálló kertjeik lettek volna. A belterület első részletes ábrázolásán, az 1857. évi térképen annak ellenére, hogy a telkek túlnépesedése két­ségtelen, mind a Kelemen had, mind az Asszony had lakótelkén kerteket figyelhetünk meg. Ha a házakkal és istállókkal túlzsúfolt telkeken elfértek ezek a kertek, mégin­kább elfértek korábban, a XVIII. században, amikor a hadak létszáma jóval alacso­nyabb volt. Véleményünk szerint tehát volt egy idő — pl. 1748 —, amikor a nemesi fundusokhoz nem tartoztak, vagy általában nem tartoztak külső kertek. 112 Tusay Dénes ált. isk. igazgató közlése. 113 Seress Gyula ált. isk. igazgató közlése. 114 Agyagasi Sándorné ált. isk. vezető közlése. 115 Krisztián Istvánné ált. isk. igazgató közlése. 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom