Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

10. ábra. Kossuth и. 25. si. (ép. 1846) ennek címében a ,,Kovács Asszony család" név szerepel, de mögötte 12 különböző had húzódik meg (Veres, Koza, Kecskés, Tucsu, Lakat, Györké, Nagy, Puváz (?), Kelé, Róka, Törmő, Györkő).

101 Az iratból kitűnik, hogy az egész hadnak összesen 33 hold 233 négyszögöl szántója van a Köteles, Konkol föld, Tetű hegy, Csipkeföld, Ortás, Vereske dűlőkben, 10 hold 393 négyszögöl rétjük a Medgyesen és a Száraz réten, de mind a szántó, mind a rét családokra van felosztva. Legtöbbet bír közöttük Kovács-Róka András 11 473 hold szántóval és 3567 hold réttel, legkevesebbet Kovács-Györké László 253 négyszögöl szántóval. A többi birtokos átlagos szántóterülete 2 hold, a rét átlaga viszont fél hold alatt van. A had birtoka tehát alig nagyobb, mint egy hajdani jobbágytelek, de 13 családot véve alapul, ebből a szántóból 50 — 60 személynek kellett megélnie akkor, ha kis létszámú családokat feltételezünk. A földbirtokhoz hasonlóan szűkös viszonyok között élt az Asszony had az ősi lakótelken is. A szántóföldek leírásának idejéhez legközelebb az 1888. évi kataszteri felmérés esik. Ezen a 124 helyrajzi számmal kezdődnek azok a telkek, amelyek a fentebb felsorolt Asszony had birtokában vannak. Ez a terület már nem egyezik meg a 101 Leírása annak a Szántóföldeknek és réteknek, mellyel Kovács János Asszony családnak a Mikófalva községbe tartozandók. — Magántulajdon (Kovács Nénö Balázs, Mikófalva). 224