Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

//. ábra. Széchenyi и. 15. sz. XVI

II. sz. Kovács telkével, mert egyes hadak (pl. a Kovács-Nagy) áttelepültek a szomszédos, korábban úrbéres telekre is. 1888-ban a fent említett 44 telekkönyvi számon 34 lakóházat találunk, de ezek lakói közül az 1856-os nevekből 4 hiányzik, ugyanakkor 8 teljesen új Kovács ragadvány név bukkan fel. A Kovácsok között 3 nemes Kelemen is lakik, egy Kós, kettő pedig Bodi ragadványnévvel. A nagy nemzetségi telken belül az egyes hadak udvarai elkülönültek egymástól annak ellenére, hogy a hagyomány szerint kerítés közöttük nem volt. Ilyen, önálló egység volt az Asszony had udvara 4 lakóházzal és 4 gazdasági épülettel (istálló?). A hadban négy férfit mutat ki a telekkönyv és kettő biztosan, egy valószínűleg a telken lakik, egy pedig a Tucsu hadban. Az udvar negyedik háza a Kovács-Nagy családé. Két férfinek 3 kertje van az Őrhegy alatt. A Kovács-Nagy családnak 1906ban 8 férfi tagja van, akik 4 házban laknak. Ebből egy ház nem a régi telken van, hanem a Nagy kert elején, egy másik pedig a régi telektől keletre, hajdani urbáriális földön. A Nagy-ok korai expanzív törekvéseinek eredményét igazolja az is, hogy a régi Asszony haddal keleten határos, volt úrbéri telket ők szerzik meg, de még 1906ban is nem lakótelkek, hanem gazdasági udvar céljára. A kettős beltelek egy új, de a hagyományokra épülő formáját alakították tehát ki azzal a különbséggel, hogy a két telek egymástól nem távol, hanem szomszédosán volt elhelyezve. 15 Az Egri Múzeum Évkönyve 225