Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

házasítottak össze. Vannak, akik úgy vélik, hogy a párválasztásnak ez a materiális háttere okozta számos régi had kipusztulását, mert ezekbó'l a házasságokból nem mindig született gyermek. Mikófalva népének településmódjáról és a településnek a társadalom szerkezetével, kisebb formációival kapcsolatos összefüggéseiről a szájhagyomány és a megfigyelés alapján a fenti képet rajzolhattuk meg. Leírásunk számos kérdést vet fel, melyek megválaszolása csak a történeti, levéltári források segítségével lehetséges, de úgy, hogy ebben a válaszadásban szót adunk a néprajzi módszerekkel gyűjtött ismeretanyagnak is. BÉL NEMZETSÉG — BEKÉNY CSALÁD Mikófalva nevének első említését 1413-ból ismerjük, amikor ,,Bekennek mondott Benedek" ellentmondott Garai Miklós nádor parancsának, melyben meghagyta, hogy az egri káptalan a koronát több borsodmegyei község és a jelenleg Heves megyéhez tartozó Mónosbél, Kis-bátor, Rátoldfalva és Mikófalva birtokába iktassa be.

lc Annak ellenére, hogy a megyei monográfiák szerzői a falunév kialakulását korábbra teszik,

17 erre okleveles adat nincs. A fentebb Bekén-пек írt Bekény család, mely községünknek évszázadokon át birtokosa, a Bél vagy Ug nemzetségből származik,

18 mely okleveleinkben 1246-ban tűnik fel először. Mikófalva benépesülése minden valószínűség szerint e nemzetség történetével függ össze. 1282-ben egy földbirtok hagyaték elosztásakor kitűnik, hogy földjeik egy része az Eger pataktól keletre, a másik nyugatra esik. Ez utóbbi birtokrészről, mely ekkor Rathold és Mykov tulajdonába kerül,

19 feltételezhető, hogy nagyrészt megegyezik Mikófalva mai határával. A területet nem nevezik meg, mint ahogy 1320-ban sem,0 vagy 1350-ben'1

, amikor ugyanez a Rathold és Beken, illetve az ő fiaik birtokáról van szó. Amikor 1413-ban megjelenik a Mikófalva név, mellette olyan nevek is feltűnnek, amelyeket kutatóink eddig nem tudtak földrajzilag elhelyezni, de amelyeket joggal hozhatunk kapcsolatba egyes, Mikófalva határában ma is használatos földrajzi nevekkel. Az 1413. évi oklevél Ratholdfalva és Vilo helyekre utal, melyek a későbbiek során gyakran pusztaként együtt szerepelnek. Csánki D. szerint ez a Ratholdfalva nem lehet azonos a Bebek család hasonló nevű gömörmegyei falujával, helyét inkább Borsodban, vagy Hevesben kell keresni. Vilo pusztát szintén nem tudja földrajzilag elhelyezni, ,,talán Borsodhoz tartozott" — írja.'2 Okleveleink közül egyedül az 1456. évi ad közelebbi utalást „Rátholdteleke" puszta fekvésére: egyesek a „Tamás úr és Baracskai Dénes mikófalvi szántóföldjének Rátoldteleke határába eső részét hatalmasul elfoglalták".

28 Rátoldteleke tehát Mikófalva határának egy része volt. Rátoldfalva, Rátoldteleke, vagy Rátoldfölde sorsát 1456. után már nem tudjuk követni, de Viló puszta neve 1526-ban, majd 1529-ben is előfordul még adásvételi ügyletek kap16 Illéssy J., A mikófalvi Bekény család leszármazása és története. Bp. 1902. 9. I. 17 Vö.: Borovszky S.: Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Bp. 1909. — Hevesvármegyei ismertető . . . 229. 1. 1S Ld. Magyar nemzetségi zsebkönyv. Bp. 1905. I., 62—63. I. |,J Györffy Gy.: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1963. [., 757. 1. 20 Nagy L: Anjou-kori okmánytár. Bp. 1878. L, 579. 1. 21 Uo.: V. 394—5. 1. -'-' Ld. Csánky D.: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890. L, 178., 182—3. I. — Illésy, i. m. 18—19., 22. 1. 23 Ld. Illéssy, i. m. 23. I. 192