Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez
csán és utóbbi esetben annak megjelölésével is, hogy Heves megyében fekszik. 24 — Egy 1409-ben kelt oklevél Demyén birtokkal és a Berva heggyel együtt egy Ugtelek nevű territóriumot említ az egri káptalant esetleg megillető birtokok között. 25 Ugtelek földrajzi helyét az oklevél szintén nem adja meg, de egyrészt Demjén falu és a Berva hegy közelsége Egerhez, másrészt a névnek ezen egyetlen előfordulása megengedi azt a következtetést, hogy az Ugtelek név változata és korábbi megfelelője a Mikófalva határában fekvő Ugfa, vagy Ugfalva puszta nevű területnek. Hasonló kapcsolatra mutathatunk rá Rátoldfölde és Viló esetében is, melyeknek Mikófalva határában a Rátót, Rátóti és a Viló, Villó határnevek felelnek meg. 26 Mikófalva benépesülése a Bél vagy Ug nemzetség szétágazásával és valószínűleg a nemzetségtagoknak a birtok egyes pontjaira való kitelepülésével ment végbe. Ugfa magának a nemzetségnek, Rátót és Mikófalva egy-egy családtagnak a nevét őrzi épp úgy, mint a közeli Ördögfalva 27 és Tardos 28 puszta, illetve határrész. Viló puszta nevének eredete ismeretlen. Az a tény, hogy a XV. sz. elejéig a forrásokban Mikófalva határából egyetlen lakott területet jelző földrajzi névvel sem találkozunk, 29 arra utal, hogy itt elszórtan kis lélekszámú települések keletkeztek úgy, hogy a nemzetségtagok itt-ott házakat építettek és a földet néhány szolgájukkal műveltették meg. Az ilyen, gyéren lakott települések megszűnése, elpusztásodása gyakori jelenség a középkorban, aminek igen sok oka lehetett. 30 Ezek egyikét őrzi ma is számunkra az a mikófalvi hagyomány, amely a falu régi helyéről és a lakosság átköltözéséről szól. Lehetetlen meg nem látni továbbá azt a valószínű kapcsolatot, mely a határ kialakulásának Bekény Сере nevéhez fűződő mondáját a Bél nemzetség 1282. évi válakozásával köti össze. A történeti hagyományok ilyen szívós fennmaradását a fent elmondottakon kívül az is elősegíthette, hogy Mikófalva birtokosai között, az első okleveles adat megjelenése óta, egész a XIX. sz. közepéig folyamatosan szerepel a Bekény család, melynek a Bél vagy Ug nemzetségből származását már említettük. Nevük Illéssy j. szerint ,,a latin Benedictus-nak s a magyar Benedeknek elferdített, talán pogányos ízű — kicsinyített alakja". 31 1455-ben egy egyezség folytán tudomásunk van arról, hogy Mikófalván és a tőle teljesen külön kezelt Rátholdföldén és Vilón osztozkodik a család. András, az egyik birtokos Mikófalván, kúriában lakik. 32 Egy másik oklevél ugyanebből az évből azt tanúsítja, hogy Bekény Tamás és felesége is Mikófalván, „szokott lakóhelyükön" élnek. 33 Illéssy J. szerint Bekény Simon is, aki 1456-ban már nem élt, tehát az előbbi két Bekény kortársa volt, „mikófalvi birtokán éldegélt." :!l Ezek szerint a XV. sz. derekán Mikófalván három nemes család élt, esetleg három nemesi kúria állt. 1468-ban a Mikófalvától északnyugatra eső Ördögfalva puszta 24 EÁL. Kápt. lt. Prot. Lib. III. 367—9. és 369—71. 1. (S. I.) — A levéltári adatok felkutatásában és kijegyzésében segítségemre volt Pataki Vidor János és Sugár István. A tőlük átvett adatok idézésekor a levéltári jelzet után nevük kezdőbetűit is feltüntetem. 28 Ld. Mályusz E. : Zsigmondkori oklevéltár. II—2„ 215. I. 2,1 Ld. a 15. sz. ábrán a 16., 36. és 38. számokat. 27 Egy 1342-ben kelt oklevél tanúként említi „Michael dictus Wrdung de ВеГ'-t. Ld. Nagy I., i. m. IV. 230. 1. 28 1320-ban, a Bél földön végbemenő osztozkodás kapcsán szerepel Raz nembeli Thordos, István özvegye. Ld. Nagy L, i. m. I. 579. I. 29 A pápai tizedjegyzék sem említi Mikófalva, vagy a többi puszta nevét. 30 Vö.: Szabó L: A prédium. Agrártört. Szemle. 1963. 323., 327. 1. 31 Ld. Illéssy J.: i. m. 9. 1. 32 Uo.: 18—19. 1. 33 Uo.: 21. 1. 31 Uo.: 31. 1. 13 Az Egri Múzeum Évkönyve 193
