Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez
M1KÓFALVA ADATOK A MAGYAR CSŰRŐSKERTES TELEPÜLÉSEK ISMERETÉHEZ A falusias települések ólaskertes formája azóta, hogy Gyó'rffy István a szakirodalomban először tudományos igénnyel ismertette, a magyarországi néprajzi szempontú településkutatás központi témája lett. 1 Különösen vonatkozik ez az elmúlt évtized tudományos eredményeire, melyek a kérdést részletesebben tárgyalva, új nézőpontokból tekintve, az első problémafelvetésnél jóval szélesebben fejtették ki.'- Hofer T. kutatásai világosan kirajzolták a megosztott, kettős település tágabb fogalmát, melynek körébe az ólaskertes települési mód mellett egyéb formák is tartoznak, a ólak és gazdasági udvar megosztottságának többféle változata, de ezeket a variánsokat közös jellemzőként az életrend kettétagoltsága, az életmód térben megosztottsága foglalja egységbe. 3 A kertes település elterjedésének kérdése több kutatót is foglalkoztatott, de újabban Hofer T. tárgyalta, már azzal a törekvéssel, hogy a megosztott települési renden belül a típusok elterjedéséhez is hozzászóljon. Győrffy I. és A. N. J. Den Hollander —Fél E. megállapításai nyomán Hofer is megrajzolja az elterjedettség sok helyen bizonytalan, elmosódó határait, melyek közül az északit feltételesen a nyitrai magyarságig tolja ki. 1 Hofer újabb kutatásai Csehszlovákia területén, a Morva mezőn is felfedték a kétbeltelkes települési mód egyes formáit, 5 Barabás J. pedig Lengyelországban mutatta ki a megosztott települések recens használatát." A településkutatásnak a morfológián túltekintő, a munka és az élet színterét nézőpontul választott módszere vezette a település földrajz kategóriái mellett 7 a csűrt alkalmazó településformák azon változatához, melyben a csűrök nem a szalagtelek végén, hanem a lakóudvartól térben elválasztott, különálló beltelken, kertben helyezkednek el. E csűröskertek elterjedését, megjelenési formáit, használatát a kutatók a Dunántúl és a magyar országhatártól északra eső területeken írták le. 8 A megosztott települési formának ezt a változatát Magyarország északi részén, de különösen Heves 1 Ld. : Az alföldi kertes városok. N. É. 1926. Vö. : Hajdúböszörmény települése. Föld és ember 1926. - Vö. : Hofer T., Déldunántúl településformáinak történetéhez. Ethn. 1955. — Füzes E., Adatok a mecseki megosztott településekhez. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1956., 82—103. 1. :! Ezeket az eredményeket Hoffmann T. összegezte a szemnyerés paraszti módszereivel foglalkozó monográfiájában, mint amelyek a cséplés és nyomtatás helyének, üzemszervezési módszereinek változataihoz kapcsolódnak. —A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Bp. 1963., 29—163. 1. 4 Ld.: Hofer T., A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez. Műveltség és hagyomány. I— II. Bp. I960., 331—350. 1. 5 Uő. : Csűrök és istállók a falun kívül. Ethn. 1957. ,; Megosztott település a Visztula mellett. Ethn. 1964. 7 Mendöl T., Általános településföldrajz. Bp. 1963. 141—143. I. 8 Ld. Barabás J. és Hofer T. i. m. (1955 és 1957). 181
