Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)

vízben oldott anyagok mennyisége. Valóban. A mai korszerű analízis alapján, az egri melegvizet az „ak rat other mák" csoportjába sorolják.

117 Markhót vegyelemzése ismeretlen maradt, de Dombiét, az 1766-os publikáció alapján átvette 1777-ben a híres bécsi orvos, Crantz,

110 majd annak nyomán, 1783-ban La Langue János

119 is. Orvostörténetileg páratlan értékű Markhót Ferenc fejtegetése a thermák gyógyerejéró'l. ,, . . . A víz gyógyerejét, — írta, — a sal alcalinus fixus mellett, mindenekelőtt a sal alcalinus vo/atilis adja'", — melyet „spiritus aethereus-mineralis-elasticus^-nak nevezett.

120 Markhót lelkiismeretes és rendszeres vizsgálatokat végzett saját és kollégái gyakorlati therápiai tapasztalataira támaszkodva, hogy tisztázza, — a XVIII. századi orvostudomány tükrében, — az egri thermák gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit. Markhót Ferenc gyógyjavallatai között találjuk: a rheumatizmust, az ízületek megbetegedéseit, a végtagok és inak fájdalmait, a köszvényes szaggatásokat, a különböző hurutokat, folyásokat, bőr- és kőbetegségeket. Különösen jó hatásúnak ítélte, idős emberek részére: preventió, az egészség megóvása („pro conservanda valitudine"\ „de preservanda sanis" ) és így az élet meghosszabbítása érdekében. Igen helyesen azonban, tiltotta az idős személyeknek a túlságosan felmelegített gyógyvízben való fürdést. Hatásosnak mondotta az idegfeszültség oldására. Barokkosán eredeti leírással jellemezte Markhót az egri gyógyvíz rendkívül üdítő, frissítő hatását: jó az a napi kemény munkában megfáradtaknak, mert felüdíti őket, de jó a lustáknak is, mert azokat meg munkára serkenti. Ezzel azt igyekezett kifejezni, hogy az egri langyosvizű források vizében való rendszeres fürdés visszaállítja a test természetes egyensúlyát, rugalmasságát, üdeséget, frissességét. Markhót mellett Dombi is

123 felvetette a víznek a külső (fürdő) használatán túlmenően, a belső alkalmazását is, ivókúra formájában. La Langue János szerint pedig „igen használ a tagoknak sokféle nyavalyáiban és bőrbetegségekben".

1-'A források vizének tapasztalt és javasolt jó hatása és a fennállott kinemelégítő állapotok közötti nagy ellentéteket Markhót és Dombi is kérlelhetetlen tárgyilagos117 Zétényi Endre: Az egri melegvizek keletkezése. Heves megyei füzetek. 5. szám. Az egri melegvizek keletkezése, élővilága, a fürdő története. . . Eger. 1955. 8. I. 118 J. H. Crantz i. m., 193. I. 119 La Langue János i. m. 120 Markhót a gyógyvizek és fürdők hatásmechanizmusát is elemzi és magyarázza — kora orvostudományos szintjén. A gyógyvizek ősi erejét, hatását a bennük rejlő ,,elater"-ek képezik. Apró részecskék, „machinulák" kezdettől fogva a finom mozgás, rezgés indítóokai. A betegségek során a test e részecskéinek finom mozgása ellanyhul, ellankad, aminek egyik tünete például a nedvek pangása („humorúm stases") is. A gyógyvizek kedvező hatása abban nyilvánul meg a beteg szervezetre, hogy a bennük rejlő elaterek a testnedvek részecskéinek tétlenségét, lanyhaságát felfrissítik. ,,Nincs semmi sikeresebb és hatásosabb, — írta, — mint efféle részecskéknek (,

^articula") az erekbe való juttatása, amelyek azután kicsinységük és rendikívüli fürgeségük révén nem csupán a vért, de az idegeket és a nyirokereket is átjárják . . ." A vizek a föld mélyében többek között a vasból, aranyból és a különböző sókból piciny, elasztikus és rendkívül mozgékony részecskéket vesznek fel. A kis részecskék („massula") saját súlyuk révén helyreállítják a beteg szervezet működésének egyensúlyát (,,aequilibrium aut aequipondium restituunt"): ,, . . . az egyes nedvek korábbi útját és a vérkeringés zavartalanságát, rendezett voltát, egyenletességét és minden mirigyelválasztás rendjét és természetes sorát visszaállítják ..." A thermák vize egymással szorosan összekapcsoltán („in connubio") tartalmazza a ,,sal fixus"-t, valamint a ,,sal volatilis"-t, a „spiritus salis"-t, az „elater"-eket, azaz a „spiritus aethereus-mineralis-elasticus"-t, mint a gyógyvizek lényegi hatóanyagát. (Markhót Ferenc i. m.) 121 Dombi Sámuel i. m., 14—15. 1. 123 La Langue János i. m. 142