Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)
A THERMÁLFÜRDŐ KÍALAKULÁSA Az kétségtelen, hogy az egri hévforrások vizét, az itt kialakult melegvizű tavakat a város népe már ősidők óta használta fürdésre, — hiszen erre önként kínálkoztak. Hogy azonban mikor létesült a thermálforrások körzetében az első fürdő, — levéltári adatok hiányában, — nem állapítható meg. Az első adat: Bakócz Tamás egri püspök udvartartásának számadáskönyve szerint 1495-ben ,, . . . a melegvíz 1 * 1 épületére és tetőzetére és a többi munkáira összesen 9 forintot" fizettek ki. 15 A „melegvíz épülete" kétségtelenül fürdőházat fejez ki, melyet a hőforrásoknak megfelelően létesítettek. Konkrét adat híján nem volt megállapítható a melegvizű fürdő építési éve, illetve építtetőjének személye sem. A meglehetősen gazdag reneszánszkori analógiák alapján, 16 azt a XV. század második felének egy pompaszerető püspöke által, a város reneszánsz fénykorának időszakában építtetettnek gyaníthatjuk. Elsőnek, — igen helyesen, — Rupp Jakab állapította meg már 1872-ben, hogy „Eger . . . város . . . fürdői . . . sokkal előbb ismeretesek valának, mintsem a törökök Egert elfoglalták . . ," 17 Az a körülmény pedig, hogy a fürdő épületének javítására is sort kerítettek, vitathatatlanná teszi annak viszonylagos fontosságát és jelentőségét — már ebben a korban. Egyébként a hévvízű fürdő és a melegvizű tavacskák, egészen 1914-ig az egri püspökség, illetve érsekség birtokában is maradt. 18 A XV. századi fürdő épületének funciójával kapcsolatban tudnunk kell, hogy a fürdők e korban a köztisztasági tényezőn túl, illetve mellette, már a gyógyítás szolgálatában is állottak. A fürdő, mint a XV. század villongásainak nem jelentős fontosságú ingatlana, nem képezte vita tárgyát, — így azután nem is maradt utána jelentős levéltári adat. A reneszánsz korszakból azonban lényegesnek látszik az a tény, hogy Estei Hippoht egri püspök 1508. decemberi egri látogatása alkalmával „ . . .fürdőt kért készíteni ..." A „fürdőmester''' ebbéli tevékenységéért 33 dénár fizetséget kapott a püspöki gazdasági pénztárból. 19 Nem hanyagolható el semmiképpen az a körülmény, hogy ekkor Egerben már „magister halnei" tevékenykedett! 14 Az egri nép még manapság is, akár csak a korábbi századok levéltári forrásai is, a thermálvizű tavakat „melegvíz''-nek nevezi. 15 Bakócz kódex. 78. 1. Közli: Kandra Kabos. Adatok az egri egyházmegye történetéhez. II. kötet. III. füzet. Eger. 1887. 411. 1. 10 A dúsgazdag reneszánszkori egri püspökök sem maradtak el fürdő tekintetében kortársaiktól, hiszen Antonio Bonfinitöl tudjuk, hogy Vitéz János esztergomi érsek, Estei Hippolit előde és maga Mátyás király is ,, . . .[hideg és melegvizes fürdőszobákat építtettek . . ." (Antonio de Bonfini: De rege Mathia. Rerum Ungaricarum decades a libro IX. decadis III. usque ad librum VIII. decadis IV. Magyar fordításban: Mátyás király. Tíz könyv a Magyar Történelemből. Budapest. 1959. 182. és 300 1. (Mátyás király komáromi váráról pedig tudjuk, hogy abban ,, . . . hideg és meleg fürdőhelyiségek voltak . . ." (Antonio de Bonfini i. m. 302. 1.) 17 Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. II. kötet. Budapest. 1872. 24. 1. 18 EÁL. Egri Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat iratai között, jelzett nélkül, a fürdő és melegvizű tavak 1914. évi adásvételi szerződésének példánya. 19 Archivo di Stato Modena. Camera Ducale casa amministrazione cardinale Ippolito primo d'Esté, vescovedo d'Agria. (Az egri püspökség kormányozójának kiadási számadásai. (Pacco Nro. 92. Registri Nro. 9. kötet. Hl/a. 1. (1508. december 12.) (Az eredeti kézirat másolati példánya és fotókópiája az egri Dobó István Vármúzeum Adattárában.) 121
