Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)

Ezen adatok tehát sejtetni engedik, hogy az egri thermálvízű fürdő épülete az 1500-as évek elején mindenesetre olyan kifogástalan állapotú és megépítésű volt, hogy a főúri és nagyigényű, fejlett fürdőkultúrával rendelkező Hippolit is használhatta, akiről pedig még azt is sikerült megállapítani, hogy egri udvartartása terhére, 1507-ben vétetett Budán 14 forintért (!) „török vászonból készült 4 törülközőkendőt fürdő céljára".

20 Érdekes jellemzője az egri fürdőkultúrának, hogy a XV. század elején, a vár gyalogos katonái között „szokásos" volt a hidegvizes fürdőzés, még a koratavaszi hűvösebb hónapokban is, — sőt a fürdő költségeit a püspöki gazdasági pénztárból térítették meg.

21 Estei Hippolit 1517. telén előkelő kíséretével vadászatra Egerbe érkezett. Az olasz idegenek megcsodálták ,,az egri melegvíz"-et, azaz a hőforrások táplálta nagy melegvizű tavat, amely a kemény télben sem fagyott be. Az ott megtelepedett, menedéket talált vizi szárnyasokra pompás solymászatot is rendezett az előkelő társaság.

22 Az egri hőforrások középkori jóhírére mi sem jellemzőbb, mint hogy a XVI. században élt Istvánffy Miklós történetíró Eger város leírásánál kiemelte, — mint a város egyik nevezetességét! hogy ,, . . . nem távol a déli oldalon melegforrásokkal bír, mik bőven bugyognak, de a budaiaknál sokkal hidegebbek, de azért fürdésre alkalmasak . . ."

23 A középkori Egerben is ismerték tehát a szellemes egészségügyi verses szabályzatot: „Balnea, vina, Venus corrumpunt corpora sana, Corpora sana dabunt balnea, vina, Venus.""

M A TÖRÖKÖK HÉVVÍZŰ FÜRDŐI, ILIDZSÁI Az egri thermálvízű fürdők történetének kétségtelenül legjelentősebb és legérdekesebb korszaka: a török hódoltság alatti felvirágzása volt. A város török kézre kerülte után, a rendkívül fejlett fürdőkultúra hatására, a melegvizű fürdő fénykorát élte. A mohamedánok fürdőkultúrája vallási alapokon nyugodott, de igen jelentős szerepet játszott benne a tisztálkodási tényező is.

25 A német KJinghardt, a törökországi fürdőviszonyok kiváló ismerője írta: ,, . . . ellentétben az ugyanazon szélességi fokon lakó mohamedán és keresztény népekkel, a törökségnek kifejezett érzéke van a tisztaság iránt, amely természetesen a vonatkozó vallási előírások legszigorúbb 20 ,, . . . reverendissimo domino quatvor camiseas de tela turcali pro balneo, emi . . ." Archivo di Stato Modena. Camera Ducale casa amministrazione cardinale Ippolito primo d'Esté, vescovedo d'Agria. (Az egri püspökség kormányzójának kiadási számadásai.) Pacco Nro. 92. Registri Nro. 8. kötet. 163/b. 1. (Az eredeti kézirat másolati példánya és fotókópiája az egri Dobó István Vármúzeum Adattárában.) 21 ,, . . . Dedi peditibus castri, ut moris est, pro balneo eorum aque frigide . . . d. 25. —" Lásd a 20. alatti forrás 144/a 1. 22 Magyar Tudományos Akadémia. Oklevélmásolatok. I. 1088., 1089., 1092., 1095., 1099. 23 Istvánffy Miklós: Magyarország története. 1490—1606. Fordította: Vidovich György. Debrecen. 1868'. I. kötet. III. füzet. 385. 1. 24 Andreas Baccius Elpidianus: De Thermis. Venetiis. 1671., 494. 1. 25 Molnár József: Eger török műemlékei. Műemlékeink sorozat. Budapest. 1961. 27. I. — Andreas Baccius Elpidianus i. m. 262. I. 122