Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története I. (1448–1790)
A „KARTHAUZI FÜRDŐ'- PROBLÉMÁJA Irodalmilag már ismertetett adat szerint, az első fürdő Egerben, az úgynevezett „karthauzi fürdő" volt, 1 de sem annak topográfiai viszonyai, sem pedig további sorsa nem ismeretesek. Az egyetlen középkori oklevél, 5 mely megemlíti a fürdőt, 1448-ból származik és azt „Balneum Carthusiensium'''' néven jelölte. A levéltári kutatásnak tehát a „karthauzi fürdő" topográfiai meghatározása képezte első problémáját, hogy megállapítható legyen a fürdő jellege, azaz thermálvízü volt-e, vagy sem, — tehát a város ősi melegvizű forrásai körzetében állott-e vagy sem. Volt olyan szerző, aki azt vallotta: „ . . . hogy ez a város melyik pontján lehetett, azt megállapítani egyenlőre nem lehet"." Más szerző viszont ezt a fürdőt, — spekulatív alapon, — a város északkeleti részén sejti, — gondolván, hogy az ott lehetett, mivel a pleisztocén korszakban itt melegforrások nagy bőséggel fakadtak," melyeknek nyoma a mésztufa, — szellemesen találó egri kifejezéssel: „darázskő" — tanúskodik róla." Több középkori oklevél 9 topográfiai megjelölésének, utalásának és körülírásának alapos egybevetése alapján megállapítható, hogy a „Balneum Carthusiensium" a mai város középpontjában, a Markhót Ferenc- és Sándor Imre utcák tengely táján, az Eger patak mentén állott. 10 A szövegből azonban nem tűnik ki, hogy a folyócska keleti, vagy pedig nyugati partján emelkedett-e. Az említett nagyszámú és különböző korokból származó oklevél adatai megnyugtatóan tehát arra utalnak, hogy a városban, a XV. század első felében működött fürdőt nem az egri melegforrások hővize táplálta, — hiszen azoktól igen nagy távolságra állott, — hanem vagy kútból, vagy éppen az Eger patakból nyerte vizét. Tévedett tehát Kandra Kabos 11 és annak nyomán Türk Frigyes 3 '- is, valamint a szerző, 13 amikor a „Balneum Carthusiensium"-ot a város déli részén fakadó thermálforrások táján sejtette. 4 Kandra Kabos: A segedelemvölgyi karthauziak Tárkány mellett. Adatok az egri egyházmegye történetéhez. — Türk Frigyes: Felsőtárkány és Imókö. Hevesvármegyei Hírlap. 1904. December 25. 103. szám. — Balogh György — Zétényi Endre: Az egri fürdők története. Heves megyei füzetek. 5. szám. Az egri melegvizek keletkezése, élővilága, a fürdő története, úszósportja, gyógyhatása. Eger. 1955. 29. 1. — Dr. Kőrfy Lóránd: az egri gyógyfürdők. A Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal idegenvezetői tanfolyamának anyaga. Budapest. 1960. — Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei. Budapest. 1964. 42. 1. 5 Egri Állami Levéltár: (továbbiakban: EÁL) Egri Káptalan Levéltára (továbbiakban: EKL) Oklevéltár (továbbiakban Olt) N. I. Div. 4. fasc. unicus nro. 7. ,; Balogh György—Zétényi Endre i. m. 29. 1. '• Dr. Kőrfy Lóránd i. m. 8 Dr. Mészáros Ervin i. m. 7. 1. ,J EÁL. EKL. Olt. N. 28. Div. 1. fasc. 1. nro. 5. — Ugyanott N. 3. Div. 1. fasc. I. nro. 4. — Ugyanott N. 28. fasc. 1. nro. 6. — Ugyanott N. 1. Div. 1. fasc. I. nro. 2. — Ugyanott N. 1. Div. 1. fasc. 1. nro. 18. — Ugyanott N. I. Div. I. fasc. unicus nro. 6. — Ugyanott N. 1. Div. 1. fasc. unicus nro. 7. 10 A mai Г. számú megyei kórház melletti patakparti részen, — a 15. században az őrkanonok telke s kertje végében, a Mária Magdaléna oltár egy javadalmas vízimalma állott és ez alatt, azaz ettől délre foglalt helyet a karthauzi fürdő épülete. E területtel szemben, a nyugati oldalon, a Sándor Imre utca tágabb körzetében feküdt az „Újváros" nevű városrész, illetve „Eger városának Újváros utcája". ,, . . . molendinum in fluvio Egerwyze vocata supra balneum Carthuzisensium, penes piateam Vywaras civitatis Agriensis, retro ortum custodis existens et habitum . . ." EAL. EKL. Olt. N. 1. Div. 1. fasc. unicus. nro. 7. " Kandra Kabos i. m. 12—13. I. 12 Türk Frigyes i. m. 13 Sugár István i. m. 42. 1. 120
