Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Bakó Ferenc: Beszámoló a Heves megyei múzeumok 1963. évi munkájáról

BESZÁMOLÓ A HEVES MEGYEI MÚZEUMOK 1963. ÉVI MUNKÁJÁRÓL. A megyei múzeumi szervezethez az év első felében két múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum és a gyöngyösi Mátra Múzeum, valamint egy kiállítóhely, a tarnamérai iskolában elhelyezett helytörténeti gyűjtemény tartozott. A második félévben szervezetünk egy új taggal, a Párád községben létesített szabadtéri múzeummal gyarapodott. A megyében működő múzeumok és kiállítóhelyek dolgozóinak létszáma összesen 51 volt, Egerben 43, Gyöngyösön 7 és Párádon egy személlyel, akik közül 13 volt főfoglalkozású és 38 részfoglalkozású. Tudományos munka. A múzeumi szervezet kutatói létszáma lehetővé tette a gyűjtőterület — Heves megye — régészeti, néprajzi, őslénytani és helytörténeti gondozását, de egyéb tudományszakok, így az elsőrendű fontossággal bíró művészettörténet, vagy irodalomtörténet muzeologiai feladatait csak külső segítséggel tudta ellátni. Az országos múzeumok szakemberei azonban nemcsak olyan muzeologiai tudományok művelésében adtak segítséget, melyeknek képviselője nálunk nem volt, hanem egyéb tudományok területén is, ha a körülmények (kutatóink elfoglaltsága, más kutatóknak a mi feladatainkhoz mért sajátos képzettsége és szakismerete) ezt megkívánták. A régészeti feladatok ellátását Szabó János igazgatóhelyettes irányította és nagyobbrészt végezte is, Kovács Béla segédmuzeológus közreműködésével. Gyűjtőterületünkön ásatott még Kemencéi Tibor, a miskolci Herman Ottó Múzeum kutatója és Kozák Károly, ill. Pamer Nóra, az Országos Műemléki Felügyelőség régészei. Nagyobb méretű ásatásokat az Országos Műemléki Felügyelőség költségére végzett Kozák Károly az egri várban, Pamer Nóra a kisnánai várban és Kovács Béla a váraszói középkori templom területén. A fent felsorolt ásatások leletanyaga az egri múzeumba kerül, egy részük már itt is van elhelyezve. Hevesen Szabó János szkita temető egy részét tárta fel, Szarvas határában pedig folytatta egy honfoglaló magyar temető feltárását. Az eddig említett tervszerű ásatások mellett számos helyen végeztek munkatársaink terepbejárást, vettek részt beruházási szemlén és vezettek leletmentő ásatásokat: Szabó J. Rózsaszentmártonban (honfoglaló magyar), Pétervásárán (honfoglaló magyar), Füzesabonyban (szarmata), Mezőtárkányon (középkor), Egerben a gépállomás területén (Árpádkor), Tarnamérán (avar) és Tarnaszentmiklóson (szarmata); Kovács Béla Eger belterületén, az ún. Bolondvár-ban (középkor) és Verpeléten (újkor). Kemencéi Tibor Szajlán későbronzkori, korai-vaskori leletmentést végzett. A feltárt és múzeumba szállított régészeti tárgyak konzerválása, restaurálása csak megkezdődött, a műhely munkavégzése nem tudott az ásatások ütemével lépést tartani, ezért a tárgyak megóvása és nyilvántartása nagyobbrészt a következő évekre marad. Kutatóink 1963-ban az előző év mintegy 200 darabot számláló, már 407