Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Bakó Ferenc: Beszámoló a Heves megyei múzeumok 1963. évi munkájáról

restaurált tárgyát leltározták, de ezen kívül a numizmatikai gyűjtemény 1773 leltározott tárggyal gyarapodott, melynek meghatározásában a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum adott segítséget. Az előző évek gyakorlatától eltérően az ásatások embertani anyagát ez évtől már nem a Természettudományi Múzeumnak adtuk át, hanem megvetettük saját embertani gyűjteményünk alapját azzal, hogy leltárba vettük az eddigi gyűjtést. Ez évben három régészeti tanulmány készült. Szabó J. heves megyei ásatásai alapján feldolgozta a honfoglaláskori lemezes korongok funkciójának kérdését; és összefoglalta a múzeum gyűjtőterületén végzett régészeti kutatómunka 10 éves eredményeit. Kovács B. az egri vár-ásatások törökkori, ill. újkori pipagyűjteményét ismertette, rendszerezte és magyarázta. Mindhárom tanulmány a múzeum első évkönyvében jelent meg. Néprajzi gyűjtőmunkát az egész év folyamán egyedül Bakó F. végzett, fél évre Illy Lászlóné, Kovács Márta nyert fél munkaidős beosztást a múzeumhoz, majd a második félév elején új álláshelyre lépett be Kovács Attila segédmuzeológus. Közreműködött a néprajzi gyűjtésben a gyöngyösi múzeum vezetője, Nagy Gyula és munkatársa, Fehér Miklós is. Felkérésünkre a parádi palóc házhoz házberendezést és bútorzatot gyűjtött Csilléry Klára és Morvay Judit (Néprajzi Múzeum); a verpeléti kovácsműhely berendezését és használati tárgyait pedig Bodgál Ferenc (Herman Ottó Múzeum) kutatta fel és gyűjtötte össze. Témagyűjtést végzett Visontan Kecskés Péter és Párádon Zsoldos Judit, a debreceni egyetem két hallhatója. A parádi és verpeléti rekonstrukciók mellett jelentősebb tárgyi gyűjtést végeztünk még Tiszanánán, elsősorban a földművelés és állattartás körében. Bakó F. folytatta a heves megyei műemléki topográfia településtudományi és népi építkezési anyagának gyűjtését, továbbá elkezdte a néprajzi atlasz gyűjtőmunkáját Felsőtárkányon. Ко/ács A., korábbi anyagát kiegészítendő, Észak-Heves megyében és Borsod megyében gyűjtött adatokat a pásztor-építményekről és szokásokról. A két egyetemi hallgató a táplálkozás és szőlészet tárgykörében gyűjtött. A néprajzi tárgyak letisztítása, konzerválása megszerzésük sorrendjében, folyamatosan történt. Az évi gyűjtést (603 db) az év végére Egerben Illyné, Kovács A., ill. Bodgál F. beleltározták, Gyöngyösön Tóth János (Jász Múzeum) és az ő irányításával Kecskés P. ugyanennek a mennyiségnek mintegy felét. Bakó F. a Bükk-hegység mészégetőinek életmódjáról korábban gyűjtött anyagából a munkára társulás formáit dolgozta fel, mely a múzeum évkönyvében jelent meg. Kovács A. a barkó juhászairól írt egyetemi szakdolgozatát rendezte sajtó alá. A természettudományi kutatómunkát végző muzeológusok személyében az év folyamán változás állott be: Legányi Ferenc paleontológus megvált múzeumunktól, minthogy munkáját kora és egészségi állapota miatt képtelen volt már ellátni. Helyét az egri múzeum állományában Jablonkay József entomológussal töltöttük be. E tudományszakban egy főfoglalkozású muzeológus, Rozsnyói Márton végzett gyűjtőmunkát, aki Legányi F. őslénytani gyűjteményét fejlesztette tovább. A gyűjtés eredménye mind a paleontológiában, mind az entomológiában meghaladta a 3000 tárgyat. A Mátra Múzeum számára Nagy Gy. és Fehér M. végzett természettudományi gyűjtést, ill. megfigyelést a Mátrában, a Bükkben és a biharugrai rezervátumban. Gyűjtésük leginkább madarakból és kisemlősökből áll. A Mátra Múzeum természettudományi gyűjtőmunkája a néhány éven belül megrendezésre kerülő állandó kiállítás anyagát kívánja biztosítani. A korábbi évek gyakorlatát követve, az egri paleontológiái gyűjteményt a Természettudományi Múzeum munkatársai határozták meg és kartonálták, majd ennek alapján töltöttük ki a leltárkönyv megfelelő rovatait. Ilyen módon 1963-ban leltáro408